Mindenki tud rajzolni!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Zsuzsa-Zsofi

Végre ismét kapható a boltokban egyik kedvenc foglalkoztató könyvünk a Mindenki tud rajzolni. Ez alkalomból beszélgettünk Barabás Zsófival és Moizer Zsuzsával, a két alkotóval arról, hogy miért fontos az élményszerű tanítás, az alkotásba való belefeledkezés és hogyan növelhetjük a gyerekek önbizalmát a rajzoláson keresztül. Az elmúlt években sok-sok helyen megfordultak, Magyarországon, Párizsban, Japánban. Foglalkozásaikon rengeteg rajzot készítettek a gyerekek, – mindegyiknek megvan a maga története – melyeket Fb oldalukon nap mint nap közkinccsé tesznek.

Everyone-can-draw-cover

2012-ben jelent meg a Mindenki tud rajzolni című könyvetek, amely 1,5 év alatt 5000 példányban fogyott el. Most végre megjelenik az utánnyomás magyarul és először kapható angolul is, sőt úgy tudom, hogy elérhető francia nyelven.
Zsófi: Szerencsére az első kiadásból az összes példány elfogyott, mostantól kapható újra például az Írók Boltjában és a Pagonyban. A francia kiadóval tavaly Bolognában találkoztunk a könyvvásáron. Nagyon megtetszett nekik, így megjelentették francia nyelven is. Borzasztóan jó érzés volt, amikor később a Louvre-ban jártunk és lehetett náluk kapni a mi könyvünket is. Az angol kiadás pedig egyelőre magyar piacra készült, igény volt rá, mivel a kicsiknél használják nyelvoktatásra, illetve a nálunk élő külföldiek is szeretik.
Zsuzsa: Sőt tavaly Zsófi egy kiállítása kapcsán Japánba is eljutott, ahol szintén tartott egy a könyvhöz kapcsolódó foglalkozást. Ez egy olyan könyv, ahol nincsenek nyelvi korlátok és kulturális különbségek. Természetesen apró dolgok azért megjelentek, például a japán gyerekek dinója szusit eszik.

mit_evett_a_dino_japan_kislany_rajza

Látszik, hogy nagyon tudatosan, pontosan összeállított anyagot készítettetek és sok-sok munka van benne. Mennyi ideig dolgoztatok rajta?
Zsuzsa: Több mint 8 hónapot dolgoztunk az első könyvön. Közben táborokat is tartottunk, ahol a gyakorlatban kipróbáltuk a típusfeladatokat. Kutatást végeztünk, dokumentáltuk a gyerekek rajzait.
Zsófi: Gyógypedagógus anyukám és a kolléganője is sokat segítettek, így állt össze az 5 pontból álló lista a legalapvetőbb fejlesztő feladatokból: alak-háttér differenciálás, évszakok, párkeresés, jobb és bal, kör-, négyzet-, háromszög rajzolás. Ezeket beépítve készítettük el a rajzokat, figyelembe véve a gyerekek érdeklődési körét, így egyszerre számukra is izgalmas és szakmailag is alátámasztott anyagot készíthettünk.

5-99 éves korig ajánljátok, de vannak benne kisebbeknek is feladatok, illetve az egész meseként is megállja a helyét. A felnőttek hogyan viszonyulnak hozzá?
Zsuzsa: Vannak benne olyan feladatok, ahol nem kell rajzolni sem, csak megkeresni a lényeket, ezek már 3 éves kortól is élvezhetők. Egyszer jártunk a WAMP-on is a könyveinkkel, hogy találkozzunk személyesen az „olvasókkal”. Nagy volt az érdeklődés, felnőttek, sőt a kamasz korosztály is nagyon szerette és vitték saját használatra is.

_MG_2940_

Egy picit azért a szülőket is nevelitek vele, ha jól gondolom…
Zsófi: Nagyon vegyes a kép ezzel kapcsolatban, de a legtöbb szülő azért tudja, hogy milyen fontos az élményszerű tanítás, mennyire más, mennyire szüksége van erre a mai gyerekeknek. Nagy a teljesítménykényszer mindenütt, nagy a nyomás az iskolában. Ezeken a foglalkozásokon tényleg kikapcsolódnak, belefeledkeznek a játékba/alkotásba.
Zsuzsa: Freund Tamás agykutatótól olvastam egy nagyon érdekes tanulmányt azzal kapcsolatban, hogy mennyire fontos a katarzis érzése mindenki számára, és hogy ez például a rajzolás által is elérhető. Sikerélményre tehetünk szert ezáltal, ami nagyon fontos, növelheti a gyerekek önbizalmát.

mindenki_masmilyen

Rengeteg visszajelzést kaphattok a foglalkozásokon, és a Fb oldalatokon is minden nap közzé tesztek egy rajzot, biztos mindegyiknek megvan a maga története…
Zsuzsa: Persze, rengeteg történetünk van, nagyon sok öröm és feloldódás kapcsolódik ezekhez a foglalkozásokhoz. Nem akarjuk irányítani a gyerekeket, meghatározni, hogy mi legyen az adott feladat, csak egy pici fogódzót kapnak, ami önbizalmat ad a folytatáshoz. A fantázia megvan minden gyerekben, csak egy kis lökés hiányzik. Egyszer egy kisfiú nagyon jól megfogalmazta, hogy csak elkezdeni nehéz, ebben segítünk mi.

Hogyan tudjátok újra megszerettetni a rajzolást? Azt hiszem, sokan emlékszünk a következő mondatokra az iskolából vagy máshonnan: ez csúnya, mi ez, nem így néz ki egy … Nagyon sok kárt, gátlást okoznak ezek a kijelentések… Hogyan oldhatjuk fel ezeket?
Zsófi: Sokan nem veszik figyelembe, hogy mennyire fontos a rajzolás, pl. a későbbiekben az írás fejlődése szempontjából is. A mi könyvünkben minden megoldás jó, nincsenek csúnya elefántok, ha egy tigrisnek 20 lába van, az is csodálatos, hiszen éppen fut. Rengeteg gátlás oldódik a rajzok által. Volt például egy önbizalom hiányos kisfiúnk, aki azt hajtogatta, hogy nem tud rajzolni. Neki térbeli rajzokkal segítettünk. Kivágtunk kartonból fákat, füvet, amit utána kifestett. Nagyon élvezte és rájött, hogy ezt ő is tudja, visszatért az önbizalma, jobban kommunikált másokkal, és rövid idő alatt igazi központi figurává vált a csoportban. Fantasztikus volt az ő átalakulása, önmagára találása.

_MG_2930_

A Mindenki tud rajzolni mellett megjelent még két közös könyvetek a Mi hiányzik? és a Mindenki másmilyen. Hogyan kapcsolódnak az első könyvhöz? Sorozatként képzelitek el, lesz még folytatásuk?
Zsófi: Ez a két utóbbi kiadvány a Mindenki tud rajzolni két karakteréből „dolgozik”. A Mindenki másmilyen című kizárólag ceruzával készült, és a labirintusszörny, Buborék kalandjairól szól, aki elindul, hogy keressen hozzá hasonló lényeket. Bejárja a világot és az utazás során rájön arra, hogy mindenki másmilyen. A történet végén megtalálja a hozzá hasonló labirintus szörnyeket, akik ugyancsak nagyon sokfélék.
Zsuzsa: A Mi hiányzik? című könyv tussal készült és egy cica kalandozásairól szól. A címből adódóan sok kiegészítős feladat van benne. Volt egy nagyon érdekes élményem ezzel kapcsolatban, amikor az egyik foglalkozáson egy kislány a két fél cicát nem kiegészítette, hanem egy nagy cicaalakot készített belőle. Nagyon izgalmas megoldás volt.

soklabu_cica

Nagyon letisztult és jó értelemben egyszerű mindegyik foglalkoztató könyvetek…
Zsuzsa: Sok művészeti foglalkoztatónál láttuk, hogy kicsit túlrajzoltak a könyvek. Nem akartuk, hogy rólunk szóljanak, hiszen nem az a cél, hogy a saját tudásunkat fitogtassuk. Nem jó, ha a gyerekek úgy érzik, hogy esetleg nekik nem úgy sikerül, hanem merjenek hozzányúlni, érezzék azt, hogy ez nekik is megy, inspirálja őket.

_MG_2941_

Lesz folytatás?
Zsófi: Mindenképp szeretnénk majd folytatni, sorozatnak terveztük, és reméljük, hogy a többi szereplő is kap majd egy külön füzetet.

Ez számotokra kikapcsolódás, önterápia, ujjgyakorlat, hivatás?
Zsófi: Hatalmas élmény ez a könyvsorozat számunkra. Nagyon inspiráló az egész közeg, hiszen a művészek sokszor elvonulva, egyedül dolgoznak. Itt visszajelzések, örömök, sikerélmények vannak. Nagyon sokat kapunk a gyerekektől, más típusú munka ez.

_MG_2919_

Milyen anyagokon dolgoztok mostanában?
Zsuzsa: Legközelebb a Római Magyar Akadémián szerepelünk mindketten egy csoportos kiállításon június végén.

Köszönjük!

A Mindenki tud rajzolni Fb oldalához itt csatlakozhattok.
A könyvek a Scolar kiadásában jelentek meg,
itt megrendelhetitek.
Itt belelapozhattok a könyvbe.

[grey_box]Barabás Zsófi: 1980-ban született. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő, pedagógia és tervezőgrafika szakán végzett 2004-ben. Budapesten él és dolgozik.
Moizer Zsuzsa: 1979-ben született. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő és pedagógia szakán végzett 2004-ben. Budapesten él és dolgozik.[/grey_box]

Fotók: Trunkó Bálint, Minimatiné, Mindenki tud rajzolni