12 időszaki kiállítás téli napokra

Fotó: Szépművészeti Múzeum

Romantikus és avantgárd művészet, gyerekkorunk telei és a Csemege-üzletek világa, fotográfiai és néprajzi anyag, kortárs tajvani művészet és a hétköznapi luxus kerámiái, a telefonálás kultúrtörténete és a főváros a kortárs gyermekkönyv-illusztráció szemszögéből… Remek időszaki kiállítások várnak ránk Budapesten, amelyeket érdemes betervezni a téli szünetre vagy a szürke, januári napokra.

Menny és Pokol házassága – William Blake és kortársai – Szépművészeti Múzeum, 2026. január 11-ig

William Blake sok szempontból megtestesíti a romantikus művészről alkotott mai elképzelésünket a magányos zseniről, aki a maga korában nem kapta meg a neki járó elismerést. Blake Londonban élt és rézmetszőként dolgozott. Gyakran késő éjszakába nyúlóan új nyomatkészítési és festési technikákat talált ki. Prófétának tekintette magát, aki művészetével és költészetével hidat épít a spirituális és a kézzelfogható világ között. Blake művei sok esetben merítettek radikális politikai nézeteiből, mély vallásos hitéből és személyes küzdelmeiből. Részletek itt.

 

Budapest – Kalandváros – Deák17 Galéria, 2026. január 17-ig

Deák17 Galéria

A kiállítás a kortárs magyar gyermekkönyv-illusztráció szemszögéből idézi meg a 75. születésnapját ünneplő Nagy-Budapestet. A legkiválóbb hazai illusztrátorok munkáin keresztül a főváros különféle arcai tárulnak fel, a műemléki belvárostól a lakótelepekig, oda is betekintést nyújtva, ahol a valódi terek varázslatossá alakulnak. A képzőművészek munkáit az azonos témában meghirdetett rajzpályázat legjobb alkotásai egészítik ki. Részletek itt.

 

HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum, 2026. január 18-ig

HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete

Ma már elképzelni sem tudjuk életünket telefon nélkül – miközben magát az eszközt manapság már a legritkábban használjuk a szó szoros értelmében vett telekommunikációra. Pedig a 19. század végén megjelent találmány gyökeres változást hozott a hétköznapi kommunikáció terén. Hogyan jött létre a telefon? Egyáltalán, valós igényre adott választ Bell készüléke? Hogyan jött létre a telefonhálózat, milyen technikai, infrastrukturális újítások kísérték? Hogyan jelent meg a nyilvános telefon a nagyvárosi köztérben? Milyen hatása volt a telekommunikációnak a társadalomra, kultúrára a 20. században? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a BTM Kiscelli Múzeum időszaki kiállításában. Részletek itt.

 

Súlyos anyag. Nők – Viseletek – Élettörténetek – Néprajzi Múzeum, 2026. január 25-ig

Sváb sorsok öltözékeken keresztül a Néprajzi Múzeumban. Milyen történeteket hordoznak öltözékeink? Képesek-e a múlt titkait feltárni, az egyének, családok, népcsoportok sorsát megjeleníteni? A Néprajzi Múzeum vendégkiállítása az ulmi Dunai Svábok Központi Múzeumából érkezik, hogy csodaszép viseleteken keresztül tárja fel a Duna menti német lányok és asszonyok életének örömteli és traumatikus eseményeit. Részletek itt.

 

Tihanyi 140. Tihanyi Lajos (1885–1938) életmű-kiállítás – Magyar Nemzeti Galéria, 2026. február 15-ig

Tihanyi Lajos, a magyar expresszionizmus és avantgárd művészet merész színkompozíciókkal és absztrakt formákkal kísérletező mesterének életmű-kiállításán közel kétszáz műtárgy, mintegy száz festmény, több mint ötven grafika, valamint fotók és hagyatéki tárgyak láthatóak. Részletek itt. Január 24-én 6-9 éveseknek, illetve 10-13 éveseknek szóló tárlatvezetéseket is tartanak.

 

Volt egyszer egy Csemege – Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Fotó: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum

Egy név, amely egykor országszerte a mindennapok természetes része volt. Egy bolthálózat, ahol a kirakatok mögött az eladók ismerték a vevőket, a pult mögül mosoly kísérte a vásárlást, és ahol a mindennapok apró rítusai közösségi élménnyé formálták a bevásárlást. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum ezt a világot idézi meg. A kiállítás nosztalgikus és interaktív: felidézi a ’70–80-as évek vásárlási élményét, megmutatja a polcokra került termékeket, a kiszolgálás jellegzetes eszközeit és a szervezeti kultúra háttértörténeteit. Megjelennek a kor jellegzetes csomagolásai, a kiszolgálás módjai és az az emberi közelség, ami ma talán már ritkaságszámba megy. Részletek itt.

 

Legyen ünnep a földön! – Retró teleink világa – Várkert Bazár, 2026. március 1-ig

Fotó: Várkert Bazár

Az adventi ingyenes szabadtéri tárlat az 1970–80-as évek téli ünnepeinek hangulatát idézi meg „Legyen ünnep a földön! – Retró teleink világa” címmel. A Várkapitányság és az MNMKK – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös tárlata korabeli plakátok és ikonikus tárgyak segítségével eleveníti fel, hogyan próbálta a kádári hatalom a vallási tradíciókkal rendelkező ünnepköröket derűs világi eseményekké formálni. A kiállítás 2025. november 28-tól látogatható a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. Részletek itt.

 

PHOTO I BRUT – Ösztönös fotográfia – Válogatás a párizsi Bruno Decharme-gyűjteményből – Capa Központ, március 29-ig

Fotó: Capa Központ

A kiállítás olyan emberek, autodidakta művészek alkotásait mutatja be, akik évtizedeken át a hagyományos művészeti normákon túlmutató, eredeti, független vizuális világokat hoztak létre. A párizsi Bruno Decharme-gyűjtemény olyan esztétikailag jelentős, photo brut alkotásokból áll, amelyek létrehozói mentesek az akadémiai befolyástól, valamint a művészeti piac trendjeitől és elvárásaitól. A Capa Központ emeleti kiállítótereit több mint 150 ilyen munka tölti meg, amelyek – mint a legtöbb autentikus, art brut alkotás – képről képre arra ösztönöznek, hogy újragondoljuk azt, ami a művészet és a fotográfia történetében nyilvánvalónak tűnik. Részletek itt.

 

Vihar előtt – Tajvan múlt és jövő határán – Ludwig Múzeum, 2026. március 29-ig

ZHAN ZHAN XI QI Studio

A Ludwig Múzeum kiállítása áttekintést nyújt a szigetország kortárs művészetéről, és közvetve azokról a tapasztalatokról és dilemmákról, amelyek meghatározzák Tajvan múltját, jelenét és jövőjét. A válogatásban húsz olyan nemzetközileg is ismert művész és alkotócsoport munkái láthatók, akik olyan fontos témákat dolgoznak fel többek között, mint az őslakosok kulturális öröksége, a gyarmatosítás máig tartó nyomai, Tajvan 19-20. századi fordulatokban gazdag és traumatikus történelme, a modern tajvani identitás és értékrend kialakulása, valamint a jelen és a jövő technológián alapuló gazdasága és társadalma. Részletek itt.

 

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái – Szépművészeti Múzeum, 2026. május 25-ig

A több mint egy évezredet átfogó kiállítás középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora áll. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt − állítanak ki. Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. Részletek itt.

 

Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig – Néprajzi Múzeum, 2026. augusztus 23-ig

Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig. A tárlaton látható mintegy 600 db műtárgyon keresztül nemcsak ugyanannak az anyagnak a sokféle felhasználásával találkozunk, hanem hallhatunk társadalmi mobilitásról, a nemzeti önkép változásáról vagy a modern formatervezés kialakulásáról. Részletek itt.

 

Jókai 200 – Petőfi Irodalmi Múzeum, 2026. december 31-ig

Fotó: PIM

A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban. Részletek itt.