Régi kedvencek új kiadásban – mesekönyvek, amelyeken nem fog az idő
Válogatásunk mesekönyvei közül bizonyára több is megtalálható mindenki könyvespolcán, hol kissé szamárfüles vagy megsárgult lapokkal. Nálunk néhány oldal el is veszett az elmúlt években. Túléltek költözéseket, a gyerekkorunkat, kamaszkorunkban ott porosodtak a polcon, és most gyerekeinknek is szívesen olvasunk belőlük. A csodás illusztrációk is mély nyomot hagytak bennünk. Van, amelyik már a 10. kiadáson is túl van, de olyan jó, hogy újra beszerezhetjük bármelyiket, ha már tényleg rongyosra olvastuk a köteteket.
A kötetben olvasható mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és – gyakran csak e tájakon értett – szavait.
A Gőgös Gúnár Gedeont szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. Az Én,te,ő kötet is nagy kedvencünk, amely szófajok birodalmába kalauzolja el az iskolásokat.
A könyv – mintegy a Gőgös Gúnár Gedeon című olvasó mesekönyv folytatásaként – a kisiskolások nyelvtanulását, illetve helyesírásuk fejlesztését segíti. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy az olvasással épphogy barátkozó figyelmet követelő betűzgetés mellett követni tudják a történetek fordulatait is. F. Györffy Anna csodás illusztrációit ma is imádjuk.
Szerencsés egybeesés, ha a grafikus író is egyben, és egyik kezével ír, a másikkal rajzol. Ez Szutyejev esetében majdnem szó szerint így van. „Amikor kigondolom a meséket, mindig a jobb kezemben tartom a tollat, a balban pedig a ceruzát vagy az ecsetet.” Felejthetetlen mesék, amelyek közül többet kívülről is tudunk.
Ebben a közel négyszáz versben a szülők és az óvónők megtalálják a magyar klasszikus költészet legszebb ismert darabjait és a huszadik század gazdag termésének legjavát. Weöres Sándor, Kormos István, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Lackfi János népszerű versei mellett a magyar népköltészet ismert rigmusait gyűjti egybe ez a versantológia. Egy antológia, amin nem fog az idő.
A magyar gyermeklíra művészi rangra emelésében nagy része van Weöres költészetének. Ez a költészet az egészen apró miniatűrökben is képes megfogni és megidézni a teljes világot. És képes mindezt a gyermekekkel is megéreztetni, megláttatni Hincz Gyula elragadóan szép, a lírával összeforrott színes illusztrációival. Bóbita öröklétét mi sem bizonyítja jobban, hogy még játszóteret is ihletett, 2015-ben megnyílt és 2022-ben teljesen felújították a budapesti XIII. kerületben található Bóbita Irodalmi Játszóteret.
Ritkán fordul elő, hogy a nyúl kifogjon a rókán. Ennek a könyvnek egy olyan Nyúl a főszereplője, aki bátor, furfangos, lóvá teszi a Rókát, megtáncoltatja a Héját, álöltözetben megrémíti a hetvenkedő Farkast, és tűzön-vízen át megsegíti bajba jutott barátait. A furfangos Nyúlról szóló mulatságos, rövid történeteket Rémusz bácsi, egy öreg néger meséli esténként az amerikai Kisfiúnak , ahogy mesélt valaha a kis Bettynek is, a Kisfiú édesanyjának. Sok-sok mesét tud, jut majd belőlük talán a Kisfiú unokáinak is, hiszen Rémusz bácsi meséi örök életűek. 1967-ben tévésorozat is készült belőle, amely még a mai napig is elérhető több videómegosztón.
Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról
Kormos István csetlő-botló, csavargó kölyökmackója éppen olyan, mint az óvodás gyerekek: játék közben elfelejtkezik az időről, nem eszi meg az ebédet, félve megy bele a Balatonba, hogy aztán annál nagyobb örömmel lubickoljon a hatalmas tóban. Egyetlen fura tulajdonsága van: mackó létére nem szereti a mézet. De talán ez is megváltozik, mire iskolába megy… Még mindig a fülünkben cseng Márkus László hangja, aki a Vackor mesékből készült rajzfilmek mesélője volt.
A sün, akit meg lehetett simogatni
Sündi, a derék erdei sün nagyon bánatos, mert őt soha senki nem simogatja meg. A sok szúrós tüske miatt még a mamája sem simítja végig a hátát. Egyszer csak Sündinek mentő ötlete támad, és belehempereg egy halom lehullott, őszi falevélbe…
Gazdag Erzsi életeleme a játék és a dal. Mindezt elsősorban a népköltészettől, népi gyermekdalokból tanulta. Talán nincs is még egy olyan gyermekköltőnk, aki ennyire feloldódna a játékban és a dalolásban. Nem csoda, hogy a ritmusuknál fogva is könnyen memorizálható verseit óvodai versgyűjteményekben, általános iskolai tankönyvekben publikálták. Lukáts Kató csodás illusztrációiból még idén is láthattunk egy kiállítást az Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
A versnek, a mesének óiási szerepe van az óvodás korú gyerekek anyanyelvi nevelésében, szépérzékének fejlesztésében. A kötetben a szülők és az óvónők könnyen megtalálják azokat a verseket és mondókákat, amelyek a gyerekek fejlődéséhez szorosan hozzátartoznak: a hangutánzó szójátékokból, cselekményismétlődésekből álló, egyszerű, mondókaszerű meséket, a láncmeséket, csalimeséket. Reich Károly felejthetetlen illusztrációival.
Nézzétek meg Kormos István, Szepes Mária és Varga Katalin könyveiről szóló összeállításainkat is!
További jó könyveket és válogatásokat találtok Könyv rovatunkban.
