Mit tehet a szülő azért, hogy a gyereke biztonságban legyen a neten?
Az okoseszközökre telepített szűrőprogramok nem nyújtanak elegendő védelmet a gyerekek számára az online világ veszélyeivel szemben. A felnőttek viszont sokat segíthetnek ezek elkerülésében, ha ők magunk is minél alaposabban tájékozódnak, és bizalmon, elfogadáson alapuló szülő-gyerek viszonyt alakítanak ki.
Magyarországon a szülők 27%-a semmilyen módon nem informálódik a biztonságos internethasználatról – derül ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) országos felméréséből. Ezzel szemben a gyerekek 82%-a a szüleitől informálódik a biztonságos internethasználatról – szerepel szintén ebben a kutatási anyagban. Ezek a számok arra hívják fel a figyelmünket, hogy míg a szülők nagy része semmilyen módon nem próbál informálódni a digitális tér által rejtett veszélyekkel, addig a gyerekeknek továbbra is szüleik jelentik az elsődleges kapaszkodót a virtuális térben. Ez nagyon nehéz helyzetet teremt, hiszen hogyan védhetnénk meg a gyerekeinket valamitől, amiről nem is tudjuk, hogy létezik?
A generációs szakadéknak köszönhetően a gyerekek technológiahasználata jelentősen különbözik a felnőttekétől, ami igencsak megnehezíti a szülők, illetve pedagógusok dolgát, amikor szeretnék teljes mértékben megérteni azokat a kockázatokat és veszélyeket, amelyekkel a gyerekek szembesülhetnek az online felületeken. Ez is lehet az oka annak, hogy a felnőttek úgy érzik, nem tudnak tanácsot adni a gyerekeknek azzal kapcsolatban, hogyan lehet biztonságosan használni az okoseszközöket.
Szerencsére egyre nagyobb az igény az ilyen témájú előadásokra, és egyre többet olvashatunk szakemberek tollából arról, hogy milyen gyakori az internetes bántalmazás, a kortárs bullying, a szexting. A gyerekek akarva-akaratlanul ki vannak téve ennek a nagyon hasznos, ám veszélyekkel teli online világnak, amelyben teljesen más társas szabályok működnek, mint az offline térben. És ezt a világot a felnőttek nyitják ki előttük, amikor átadják a gyerekeknek a mobiltelefont. Szintén az NMHH-s felmérésekből láthatjuk, hogy a 7-8 évesek 14%-a, a 9-10 évesek 48%-a rendelkezik saját mobiltelefonnal. Bár az okoseszközöket már egyre gyakrabban látják el szűrővel, sajnos ez kevés a biztonsághoz.
Nagyon fontos, hogy legyen információnk arról, hogyan is működnek a gyerekek az online térben; hogy milyen veszélyeket jelenthet egy iskolai Viber-csoport; hogy mi vár egy gyerekre, ha regisztrál valamelyik közösségimédia-oldalra. De legalább ilyen fontos először megvizsgálni a következő kérdéseket is:
- A gyerekünk felismeri-e, ha bántják őt online?
- Mik a jelei annak, ha a gyerekünket online bántalmazás éri?
- A gyerekünk tudja-e, hogy kitől kérhet segítséget, ha fenyegetés, zsarolás, bántás éri?
- Mi, felnőttek tisztában vagyunk-e mindezekkel?
- Kihez kell fordulnunk, mit kell tennünk?
Szülőként lényeges tisztában lennünk a jogi szabályozásokkal. A közösségimédia-oldalakon korhatár szabályozza a belépést, ám Magyarországon – az NMHH felmérése szerint – a 11-12 éves gyerekek 42%-a rendelkezik saját profillal, miközben a korhatár 13 év. Ha bárki a telefonján szexuális vágy felkeltésére alkalmas fotót (pucér, félpucér stb.) tárol egy kiskorúról, az gyermekpornográfiának minősül, és a törvény bünteti. Az ilyen típusú képek küldözgetését szextingnek nevezzük, és a kamaszok mindennapos elfoglaltsága közé tartozik.
Nagyon fontos az is, hogy időben észrevegyük a jeleit annak, ha egy gyerekkel baj történt. Ezek szinte soha nem egyértelműek, inkább csak azt tűnhet fel, hogy megváltoztak az alvási szokásai; romlanak a jegyei; eltűnnek otthonról dolgok; zárkózottá válik; levert; a telefon csippanására válik ingerültté, feszültté – ezek mind informatívak lehetnek a felnőttek számára, ne menjünk el mellettük!
Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy éreztetjük a gyerekünkkel, hogy bármi is történik vele, mi itt vagyunk, segítünk, bennünk megbízhat. Online bántalmazás esetén elengedhetetlen a bizonyítékok mentése egy későbbi, esetleges rendőrségi ügy miatt. De a gyakorlat az mutatja, hogy ha zárt közösségben, például iskolai osztály online csoportjában történik a bántalmazás, a büntetőeljárás alkalmazásánál hatékonyabb lehet a szakember időben történő bevonása, valamint a történések mediálása, közös feldolgozása.
Könyves Krisztina pszichológus, Hintalovon Alapítvány
A biztonságos internethasználatról szóló kiadványok letölhetők az alapítvány adományboltjából.
Kép forrása: Umplash
