Megérkezett a Pizsamátor! – Rutkai Bori interjú

A legutóbbi interjúban már beszélgettünk arról, hogy a gyerekektől nagyon sok inspirációt kapsz. A Pizsamátor keretsztorija is egy ilyen valós történetre épül. Mesélnél egy kicsit erről azoknak, akik még nem olvasták az új könyvet?
A Pizsamátor szó úgy alakult ki, hogy az egyik koncertre gyerek nélkül jött el egy anyuka, mert a kisfia otthon akart maradni pizsiben és bulizni. Aztán mikor a dalszövegeket kezdtem sorrendbe szerkeszteni, rájöttem, hogy a Pizsamátorok, azaz a gyerek átváltozásai jelennek meg dalról-dalra. Egyszóval magát teremtette meg a koncepció. 🙂

A Pizsamátor sztorija mellett gyerekkorunk kedves emlékei is megjelennek a dalokban (bakelit lemezek, sulidiszkó narancsfacsarós tánccal, balatoni nyarak és még sorolhatnánk), és annyi minden maradt, ami mégsem változott: a bunkerezés, kalózkodás és indiánozás, filccel tetoválás, Balaton. Kicsit a mi gyerekkorunk, de közben a mai gyereké is?
Mindig keresem a közös témákat, amik összekötik a generációkat. Azokat a játékokat, élményeket amik spontán fel-felbukkannak a tér-időben. A kalóztéma nagyon intenzív volt gyerekkoromban, Szandokán-lázban égtünk, még az őrsünket is Kalóznak neveztük el. A halálfejet annyira sosem szerettem, és most a könyvünkhöz „meg is szelídítettem”, és a Hordozható Tábortűz (egy korábbi motívumunk) lobogó szívecskéjére cseréltem.

Olyannak tűnsz, mint azok a típusú írók, akik fülelnek a buszon vagy akár vonaton (sokat ingázol minden évszakban a Balaton és Budapest között, ez megjelenik az Indiánok a vonaton c. számban is), aztán beépítik könyvükbe a karaktereket. Mind valós személyekből (Béla bácsik, Varázs Zsoltok, olyanok, mint a szomszéd néni vagy bácsi) és sztorikból építkeznek a dalok, vagy egy része fikció?
Jó a meglátásod. Béla Bácsi egérlavinája is egy valóságos „természeti csapás” emléke, amikor egy hideg, esős nyár után a környékbeli falvakban nagy gondot okozott a sok-sok egér. Valóban nyitott füllel és szemmel, figyelemmel járok-kelek, állítólag a Víz-Patkány (kínai asztrológia) szülöttei jó kémek és szövegírók, ezt a két képességet ötvözöm. A könyv végén összegyűjtöttem a dalokhoz tartozó inspirációkat, bekukkantást nyerhet a kedves olvasó, hogy hogyan alakultak ki a számok. Néha elég egy kis szikra, egy firka, mint pl. a Békalepke esetében, és máris bekerül a szöveg és a dal a fejembe. Ez egy teljesen fikciós lény, de amiről énekel, az egy ironikus ars poeticának is tűnhet: „Míg mások virágról, virágra szállnak, én az eget érzem a hazámnak. Felhőről felhőre szálldosok, gyűszűnyivé lesznek a városok, de közelebb az angyalok, akikre azt mondják, nagyon hasonlítok…” 🙂

Már több videóklip is készült az új albumról, a tavalyi nyár nagy slágere a Laton, laton Balaton volt, télen a Hópehely keringő, most februárban pedig a Jurányiban forgattátok az Nincs itthon a Béla bácsi-t. Úgy tudom, hogy a mostani könyvbemutató előtt éppen egy új kliphelyszínt néztél, melyik lesz a következő szám és lehet-e tudni néhány kulisszatitkot a forgatásról?
Egy baráti család lakásába megyünk forgatni négy gyerkőccel. A Pizsamátorhoz szeretnék felvenni képeket, igazi házibulis hangulatú kavalkádot, a kanapéugrálás, a gyerekek galériájának hajóvá változtatása, pálmafára mászás a bordásfalon.

Kikkel dolgoztok együtt a videókon? Milyen egy Rutkai Bori Banda-klipforgatás? Így kívülről egy óriási bulinak tűnik mindegyik…
Pajor Kristóffal készítjük a klipeket, ő az operatőr és a vágó is egy személyben, én meg a szigorú rendező néni. 🙂 Nemes Peti, a férjem is gyakran jelen van és ötleteivel segíti a munkánkat. Kristóffal nagyon jó együtt dolgozni, hihetetlenül gyors, profi és megbízható, mindig megdöbbenek, hogy milyen hamar elkészülünk egy-egy klippel. 🙂 Én videó szakon végeztem az „Iparon”, ( Iparművészeti Egyetem, ma Mome – a szerk.) van affinitásom a mozicsinálásra, és nagyon szeretem ezeket a melókat. Ha tehetném, az összes számunkat megfilmesíteném.

Ennél az albumnál is éppen úgy, mint a Sárkányjárgánynál, teljesen átjött az a nem titkolt célotok, hogyha éppen nincsenek a közelben gyerekek, akkor is szívesen hallgatom, illetve dúdolgatom a számokat. A Porszívó c. számról jutott eszembe, hogy a sok kedvenc helyünk, programunk, emlékünk után nem készítenétek egy olyan albumot, amelyben a „nemszeretem” dolgokat varázsoljátok szerethető formába, mert így még a porszívózás is jobban megy.
A „dolgok szelídítése” a kedvenc eszközeim közé tartozik, de didaktikusan nem szeretném megváltoztatni a „nemszeretem” dolgokat, mert a gyerekek átlátnak a szitán és még jobban nem fogják azt a bizonyos dolgot szeretni.

Nagyon jót nevettem a könyv elején található mondaton, idézem: „A helyesírási szabályoktól való eltérések a szerző szándékát tükrözik.” Reklamáltak már emiatt régebben, vagy ez tényleg csak viccként került bele?
Ezt mondatot egy Weöres Sándor-kötet elejéről kölcsönöztük. Vannak olyan nyelvtani szabályok, amelyek több lehetőséget kínálnak fel, és nekünk kell eldönteni, hogy melyikhez vonzódunk, illetve egy két szónak a „plebejus”, vagy régies változatát használom (szád-szájad). Volt, hogy a szerkesztő, a lektor és én háromféle variációt javasoltuk egy kifejezésre. De aztán a szerzői szabadság győzött!

Mindig lehet találni újabb és újabb finomságot a szöveg mellett a zenében is, visszautalásokat vagy a következő számhoz való kapcsolódást. Külön is működnek a dalok, meg egy történetté összefűzve is. Ez mennyire tudatos, vagy így működtök együtt, ezt hozzátok ki egymásból? Sok időt töltenek a zenekar tagjai együtt a hétköznapokban, vagy egyszerűen csak ennyire egymásra vagytok hangolódva?
Szerencsére egyre több a koncert, főleg ez a közös találkozási pontunk. 2008 óta gyerek-koncertezünk, és egy kis zenecirkusszá nőttünk össze. Nagyon hasonló humorérzékünk van, frenetikus hülyülések vannak a próbákon és a stúdióban is, ahol Németh Imre a hangmérnökünk is becsatlakozik ebbe a kabaréba, és elképesztő pengeéles poénokkal reagál. Egy aggodalmas pillanatomban, mikor azon sóhajtoztam, hogy vajon megérem-e a Pizsamátor befejezését, azt mondta: „Hogyha nem éred meg, akkor is már megérte.” Zeneileg egyébként az ő producerkedése, és az elektronikus hangzatok finom és ízléses használata is az egyik védjegye lett a daloknak. Rengeteg zenei hatás mutatható ki a repertoárunkon, reggae, funky, diszkó, népdal, alter-rock kavarog, de mi szeretjük ezt a sokszínűséget, és úgy látom a közönségünket is szórakoztatja ez a kavalkád.

A könyvtervet és tipográfiát ismét Nemes Péter, a férjed készítette. Itt is rengeteg játékosságot találunk. Imádom ezeket az apróságokat, hogy a Mozog, a rozoga házunk betűi majdnem összedőlnek, hogy az oldalszámoknál is visszatérnek a témák, hogy az egész könyv mozog és dinamikusan körbeöleli a szöveget. Szinte elindul a busz, forog a diszkógömb, és csavarják a narancsot a Rizibizi diszkóban.  Animációs filmet is el tudok képzelni belőle, nincsenek ilyen terveitek?
Most épp diszkógömb megforgatást „rendeltem” Kiss Ákostól, aki a nagyobb koncertjeink VJ-je. Én mindig animációban gondolkodom, mert eredetileg rajzfilmes szerettem volna lenni. Sajnos a rajzfilm eléggé drága és időigényes műfaj. Most a Pizsamátorhoz gyártottunk egy 20 másodperces etűdöt Lovász György animációival, ezekből majd a klipbe is szeretnék becsempészni jeleneteket.

Mostanában többször láttunk benneteket az egységes csíkos pólóban. Kicsit tengerészes vagy akár pizsamás, kinek mi tetszik. Nem lepődnék meg, ha ezek után divat lenne majd pizsamában vagy legalább csíkos pólóban koncertre járni. Készültek újabb bábok is, illetve az egeres számhoz papír álarcok. Mindig megjelennek „térben” is a számok a fejedben?
Bori: Igen a csíkos lett a népviseletünk. 🙂 Vicces, hogy párhuzamosan velünk van egy szimpatikus kórus a Csíkszerda (az anyukám is a tagja), és ők több százan is csíkosban énekelnek. Nagy vágyam, hogy egyszer csináljunk valami közös csíkozást velük. A számok mindig fimként-álomként-színházként jelennek meg előttem. Próbálom kitalálni, milyen egyszerű, de látványos kellékekkel lehet őket a koncerten megeleveníteni. A legjobban működnek a horgolt bábok és a jelmez sapik, amikkel a gyerekeket egy pillanat alatt átvarázsolhatjuk ufóvá, zöldségbolygókká, cirkuszi kecskévé… Ezek kívül  kell egy kis koreográfia, amit könnyen el tudnak lesni tőlem, és együtt táncolhatunk.

A tavalyi lemezbemutatón, ugyan a Trafó picit színházi környezet, sikerült megtartani az interaktivitást és intimitást is, ami a kisebb koncertjeiteket jellemzi. A mostani március 19-ei lemezbemutatón milyen extrákra, vendégzenészekre, szereplőkre számíthatunk, ha nem titok?
Óriási háttérvetítés lesz az illusztrációk megmozgatásával, új bábok és színes jelmezek. A lemezen szereplő vendégzenészek és vokalisták is fel fognak velünk lépni: Bécsy Bence (gitár), Lukács Gábor (szaxofon), Rózsa István (helikon), Szabó Sipos Ágoston (ütőhangszerek), és lesznek meglepetés fellépők is.

A lemezbemutatóra már elfogytak a jegyek. Hol találkozhatnak veletek, akik lemaradtak? Hogyan alakul a tavasz-nyár könyvbemutatók és koncertek tekintetében?
Budapesten április 10-én lesz koncertünk a Barabás Villában, és utána beindul a koncertlavina. Szabadtéri bulik, rendezvények. A honlapról és a Facebook-oldalunkról lehet tájékozódni.

Köszönjük az interjút és az új albumot is!
Nagyon szívesen, mi is!

A zenekar tagjai:
Rutkai Bori – ének, Darvas Kristóf – zongora, Szerető Dániel – basszusgitár,  Dudás Zsombor – dob

A Sárkányjárgányról itt olvashatjátok egy régebbi interjúnkat!

Látogassatok el a minimatine.hu-ra és közösségi oldalunkra! A legjobb programokat a hosszú hétvégére itt találjátok. Nyerjetek 5 fő részére szóló családi belépőt az újpesti Tarzan™ Parkba, melyet egészen őszig felhasználhattok, részletek itt.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb programokról, válogatásainkról (pl. a legújabb játszóteres anyagunkat itt találjátok) és interjúkról, akkor hírlevelünkre itt tudtok feliratkozni.