Társasjátékok szívvel és lélekkel – a Marbushka Játékmanufaktúra
Két évvel ezelőtt találkoztunk velük budakeszi irodájukban, de egy éve megfordult velük a világ. Hogyan kerültek Hollandiába? Milyen játékok készültek az idei évben és mik a jövőbeli tervek? Bohony Beatrixszel, a Marbushka Játékmanufaktúra tervezőjével beszélgettünk.
Több mint 2 éve találkoztunk veletek Budakeszi irodátokban. Hogyan vezetett az út egészen Hollandiáig?
Legutóbbi találkozásunkkor még nem terveztük, sőt nem is sejtettük, hogy új életet fogunk kezdeni, de egy évvel ezelőtt fordult a kocka. Egy hollandiai nyaralásunk alkalmával beleszerettünk néhány barátságos léptékű kisvárosba, és éreztük, hogy bármelyik ideális lenne Bojána (kislányuk – a szerk.) számára, mert amellett, hogy folytathatja a tanulmányait teljes szabadságot is élvezhet. Mivel Hollandiában nagy bicikli kultusz van a közlekedés is leegyszerűsödött számunkra. Nincs már ránk utalva, gyalog és biciklivel is pár perc alatt mindent el tud érni, az iskolát, könyvtárat, és a legtöbb múzeumot is.
Mit volt a nehezebb hátra hagyni és mi volt, amely kellemes meglepetés, „felszabadulás” volt számotokra az új helyen?
Az otthonunkat volt a legnehezebb hátrahagyni, mivel úgy terveztük, építettük és szépítettük, hogy a világ végéig biztos pont lesz majd az életünkben. Bojkának is ez a legnagyobb szomorúsága, az összes többi akadályt simán vette. Mivel Hollandia nagyon internacionális, itt szembesültünk vele, hogy más nemzetiségű embereknek egyáltalán nem ekkora trauma a váltás, sokkal szabadabbak és rugalmasabbak, mert nem terveznek egy örökkévalóságra. Nem értik, hogy miért ne élhetnél ott, ahol jó érzed magad? Nekem persze eltartott egy ideig, amíg a józan eszem legyőzte a belém nevelt lelkiismeret furdalást.
Nagy szerencsénkre a legjobb helyre, befogadó közösségbe érkeztünk, és mára már tökéletesen otthon érezzük magunkat. Az emberek pozitívan és tisztelettel fordulnak egymás felé és nagyon erős a szociális háló. Mindenkinek van egy mosolya vagy kedves szava számodra, akár szomszédod, akár egy járókelő. Lehet, hogy kevésnek hangzik, de nagyon nem az!
Bojka lányotok még mindig tevékenyen vesz részt a munkában vagy éppen lázadó kamaszkorát éli?
Bojka valóban el van foglalva a benne zajló fizikai és lelki változásokkal, de az érdeklődése a művészetek iránt egyáltalán nem lanyhult. Rövid útkeresés után ismét foglalkoztatja az illusztráció, a kalligráfia és legnagyobb meglepetésünkre az irodalom. Nagyon tehetségesen ír! Lebilincselő meséket, novellákat olvashatunk tőle, és bár nyelvileg még nincs a helyzet magaslatán, angolul is kiemelkedő alkotásai vannak. Ami a lázadást illeti, az egészséges szinten maradt, mivel nincs semmi, ami ellen lázadnia kéne. Az természetes, hogy a védelmi burok határait feszegeti, mert eljött az idő, hogy kipróbálja a saját erejét és megismerje a korlátait is. Számomra teljesen elfogadható a „lázadás” másik válfaja is, a hangnem váltás, kevésbé provokatív, ha azt tartod szem előtt, hogy ezek csak gyakorlatok, hogy az emberi játszmákat biztonságos terepen, vagyis rajtunk próbálja ki. Egy percig sem volt kétséges számomra, hogy meg tudjuk oldani közösen ezt is, a köztünk lévő bizalomra alapozva.
Hogyan sikerül külföldről irányítani a játékok hazai gyártását?
Magyarországon főleg vidéken voltak gyártóink és legtöbbjükkel távolsági kapcsolatot ápoltunk, így igazán nem érezzük a különbséget. Az furcsa azonban, hogy csak virtuálisan vagyunk csak jelen az irodában és kamerákon keresztül figyeljük az eseményeket. Viberen tartjuk a kapcsolatot irodavezetőnkkel, aki fantasztikusan helytáll minden szituációban. Néha nagyon hiányzik a játékok illata és az, hogy végig simíthassuk a dobozokat. Furcsa az is, hogy a Gük csodálatos világa játékunkat mindenki előbb foghatta kézbe, mint mi, mert hozzánk később ért el a futár.
Hogy áll a nemzetközi terjesztés? Könnyebb, hogy külföldről dolgoztok vagy megnehezíti a dolgot?
Mivel továbbra is nagyon sok országban kaphatóak a játékaink, a távolság egyáltalán nem számít. Az viszont annál inkább, hogy itt bent vagyunk az élet sűrűjében, a bőrünkön tapasztajuk, hogy milyen helyt állni egy gyönyörű és minőség termékekkel (túl)telített piacon. Nagyon sokat tanultunk az elvárásokról, a szolgáltatások minőségéről, bár azt büszkén megállapíthattuk, hogy mi ösztönösen eddig is így vezettük a Marbushkát. Nálunk nem kérdés az udvariasság, a segítőkészség és az odafigyelés. A levelekre a leghamarabb válaszolunk, és a csomagokat rendszerint a megrendelés beérkezése napján postázzuk még a legzsúfoltabb időszakokban is. A hiányzó, megrongálódott alkatrészeket pótoljuk, és ha akciót indítunk, az előző nap érkezett vásárlásokra is érvényesítjük, hogy ne okozzunk senkinek csalódást.
Két újdonságot is kipróbáltunk tőletek nemrég, melyről itt írtunk. Melyik az éppen aktuális kedvenced a játékok közül?
Az idei három játékunkkal nagyon feltettük maguknak a lécet. De az visz előre, hogy megpróbáljuk minden évben fölülmúlni az előzőt. A Dogs and Homes a karakterek és a téma miatt a kedvencem, a Güket a poénokért szeretem, de most inkább a Quick-et emelném ki. Ez a kissé „szögletes” stílus közel áll hozzám, nem beszélve a játékmenetről, mivel tájékozódásban van mit gyakorolnom. A kevés színhasználat és a papírkivágás-szerű figurák a művészi játékaink sorát gazdagítja. Kicsit olyan már, mint egy lakberendezési tárgy: nem bánom, ha az asztalon felejtjük.
A tavalyi évben a lány babák (Emma és Janka) mellé egy fiú, Misha is érkezett, illetve sok kiegészítővel gazdagodott a babás kollekció. Mesélnél erről egy kicsit?
A babák kivitelezése kicsit nehézkessé vált a távolság miatt, az ide-oda postázás megbonyolította az alkotói folyamatot. A fejeket továbbra is én festem, a ruhák és a testek Magyarországon készülnek, így a babák nagyon világlátottak lesznek, mire dobozba kerülnek. Mivel rengeteg ötletem van és lassan összemosódnak a határok a babás és nem babás szettek közt, és ebből adódóan a doboz kérdés állandó problémát jelent. Jövőre új felállásban jelentetjük meg az új szetteket: egyforma dobozt készítünk majd vászon borítással és aranyprégeléssel (bár ezt a férjem még nem hagyta jóvá), ezt öleli körül majd egy papírcsík, amelyen feltüntetjük majd a doboz „tartalmát”. Színre lép majd Emil is, aki nagyon szeretném, ha szemüveges lenne, de még nem dőlt el, hogy ezt technikailag hogyan tudom kivitelezni.
Mostanában a játékokat „megmozgatjátok”, hiszen rövid animációk is készülnek hozzájuk. Hogyan jött számotokra ez az út?Nagy szenvedélyem a gyerekkönyv, hogy az elejéről kezdjem a történetet. Elég szép gyűjteményem van már a gyönyörűen illusztrált, kreatív mesekönyvekből. Rendszeresen böngészem a kiadók oldalait (nyelvtől függetlenül) és felfigyeltem rá, hogy egy ideje rövid kis animációkat készítenek beharangozónak a könyvekhez. Ezek nagyon sokat segítenek a választásban még akkor is, ha esetleg a történetet nem direkt módon köszön vissza benne. Egy hangulatot, egy benyomást adnak, amivel biztosabban döntesz a vásárláskor. Persze rögtön összekapcsolódtak az információk a fejemben, és bevillant, hogy a mi dobozba zárt kis szereplőinket is „színpadra” kellene juttatni, hogy folytatódjon az életük, a történetük a játékon túl is. A webes vásárlók számára pedig ízelítőt adjanak a játékaink hangulatából. Amikor kitaláltam ezt a remek dolgot, eszemben sem volt még egy terhet a vállamra venni. Szerettem volna pályázatot kiírni, de az illetékesnek szánt összes levelem megválaszolatlan maradt. Mivel nehezen…, illetve egyáltalán nem tudom elengedni azt, ami a fejemben már megfogant, belevágtam én. Egy Youtube oktató videót követve indultam el az úton és mivel empirikus módon haladok azóta is, a technikai megoldásokban nem léptem nagyot előre, ellenben egyre leleményesebben használom azt a keveset, amit tudok.
A legújabb játékotok, a Gük csodálatos világa több figurájának nevét egy kislány adta. Hogyan történt mindez, és milyen az új játék?
A Gükkel nagyon sokat dolgoztam, második nekifutásra sikerült megközelítenem azt a képi világot, amit szerettem volna viszontlátni benne. Mi tagadás kimerített a dupla munka, különösen, hogy idén ez a harmadik játék, amit kiadtunk. Kicsit aggódtam, hogy a nevekre már nem jut energiám, így felmerült bennem a gondolat, hogy segítséget kérek. Ráadásul arra is kíváncsi voltam, hogy kinek milyen fantázianév ugrik be a kis lényekről. Jó döntés volt, kiderült, hogy milyen sokan szeretnek játszani és őszintén büszke voltam, hogy ennyi kreatív követőnk van, akik elhalmoztak jobbnál jobb ötletekkel. A kislány, akit végül kiválasztottunk erőn felül teljesített, egy komplett pdf prezentációt küldött az ötleteiről, ezt természetesen nem hagyhattuk viszonzás nélkül. Az általa kitalált nevek nagyon viccesek lettek, mindig felvidít, akárhányszor előkerülnek és játszunk velük.
Mennyire hosszú távra terveztek kint vagy valamikor haza fogtok térni, illetve mik a terveitek a jövő évre, ha már elárulhattok belőle valamit…
A hazatérésre egyelőre nem gondolunk. Nem csak azért mert Bojána itt elkezdett tanulmányai hosszú évekre meghatározzák majd az életünket, hanem azért is, mert nagyon jól érezzük magunkat. Leírhatatlan érzés, hogy befogadtak és szeretnek minket. Egy költözés ráadásul nem gyerekjáték, bármennyire kevés is az, amivel új életet kezdtünk, még egyszer nem pakolnám össze.
Ami a Marbushkát illeti, már kiderült, hogy működik az új felállásban, tehát innen folytatjuk. Már el is terveztünk, hogy jövőre visszatérünk a kooperatív játékokhoz. Mostanra fogalmazódott meg bennünk, hogy veszíteni és nyerni is magányos pozíció – sokkal jobb együtt játszani. Jelenleg hat megvalósításra váró ötletem van, nagy valószínűséggel ebből hármat-négyet tudunk megjelentetni majd.
Marbushka webshop: www.marbushka.com
Facebook: https://www.facebook.com/Marbushka-Toy-Manufactory
Fotók: Marbushka
Nézzétek meg a legjobb karácsonyi vásárokat, kedvenc téli könyveinket, ünnepi diafilmjeinket és a legújabb karácsonyi könyveket, valamint válogassatok a legjobb adventi programok közül a hétvégi ajánlókban!
Ha nem szeretnétek lemaradni a a legjobb hétvégi programokról, interjúkról, ajánlókról és válogatásainkról, látogassatok el a Minimatinéra, csatlakozzatok közösségi oldalunkhoz vagy iratkozzatok fel hírlevelünkre!