Hallottál már a xinxisről? És a dzseládáról? Ezek tényleg létező állatok? Nos, elárulom: egyikük az. 44 állatos vers van az Ábécézés című kötetben, a magyar ábécé mindegyik betűjéhez egy-egy. Fantasztikus szerzők írták: Szabó T. Anna, Tóth Krisztina és Varró Dániel; a versek mindegyike humoros vagy meghökkentő vagy éppen állatian emberi.

Ezzel a jókedvű állatsereglettel még a betűtanulás is gyerekjáték. Takács Mari illusztrációi pedig klasszikusak – már most! Itt tudsz belelapozni, itt pedig kedvezményesen megvásárolhatod.

A szerzőkről

Szabó T. Anna

1972. június negyedikén született Kolozsváron, 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot. Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, több napi és havilapban publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál, amit még három kötet követett a Magvető Könyvkiadónál (Nehézkedés 1998, Fény 2002, Rögzített mozgás 2004). Író, műfordító (többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait fordította), tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Verseit angolra, németre, franciára, hollandra, szlovákra, oroszra, bolgárra és románra is lefordították. Jelenleg Elhagy című ötödik kötetén dolgozik.

Tóth Krisztina

1967-ben született Budapesten. 1986-ban érettségizett a Képzőművészeti Szakközépiskola szobrász szakán. 1993-ban szerezett tanári diplomát az ELTE Bölcsészkarán. Tóth Krisztina első kötete, amelyet Radnóti Miklós emlékéremmel jutalmaztak, 1989-ban jelent meg Őszi kabátlobogás címmel. 1990-92-ben ösztöndíjasként két évet töltött Párizsban, ezalatt főleg kortárs francia költészetet fordított. 1992-ben megkapta a Soros Alapítvány egy évre szóló irodalmi ösztöndíját. 1994-ben jelent meg A beszélgetés fonala című kötete, majd 1996-ban az általa válogatott és szerkesztett Látogatás című kortárs francia költészeti antológia. 1996-ban Graves-díjat és Déry Tibor jutalmat, valamint műfordításaiért Zoltán Attila-díjat kapott, 2000-ben pedig József Attila-díjat. 1997-es Az árnyékember című kötetét követően 2001-ben Porhó címmel a Magvető Könyvkiadó jelentette meg új és válogatott verseit, amelyet ugyanebben az évben Vas István-díjjal ismertek el. 2002-ben megkapta a Palládium-díjat, s megjelent válogatott kötetének második kiadása. 2003-ban a Csimota könyvkiadó gondozásában jelent meg kisgyereknek szóló verseskötete Londoni mackókcímmel, ez gyerekkönyv kategóriában elnyerte az Év Könyve elismerést. 2004-ben a Magvető Könyvkiadó adta ki Síró ponyva című kötetét. Szintén 2004-ben jelent meg az EBP Media Kft. gondozásában Csortos Szabó Sándor fotóssal készített közös kötete, a Fény, viszony. 2005-ben a Síró ponyva című kötet a Szépírók Díját kapta, aztán ugyanebben az évben Gemini-díjat. 2006-ban a Magvető Könyvkiadónál novelláskötete jelent meg Vonalkód címmel: erre 2007-ben Márai-díjat kapott. 2008-ban A világ minden országa című versét Salvatore Quasimodo-díjjal jutalmazták. 2009-ben eddigi költői, írói és műfordítói munkásságát a Magyar Köztársaság Babérkoszorújával ismerték el. 2009-ben és 2010-ben a Mozgó Világ prózaírói nívódíját és Nizzai kavics díjat, valamint Artisjus-díjat kapott. 2010-ben Bárka-díjjal jutalmazták a Bárka folyóiratban megjelent írásait.

Varró Dániel

Varró Dániel a magyar kortárs költészet kiemelkedő alakja, akiért szerteágazó alkotótevékenysége és egyedi humora miatt a kritika és a közönség egyszerre rajong. A formának és a paródiának egyaránt mestere; számos műfajban megmutatta már a tehetségét a hazai közönség előtt: versek, gyermekversek, színdarabok, valamint műfordítások fűződnek a nevéhez. Munkássága utánozhatatlan stílust, frissességet és modernitást hozott a XXI. század magyar irodalmába. Varró Dániel 1977. szeptember 11-én született Budapesten. Első verseit 12 éves korában írta. Egyetemre az ELTE-BTK magyar–angol szakára járt. Versei és műfordításai már fiatal kora óta jelennek meg különböző folyóiratokban és irodalmi újságokban. Önálló kötetei közül az első, a Bögre Azúrt 1999-ben adták ki, a Túl a Maszat-hegyen c. verses meseregénye 2003-ban került az olvasóközönség elé, míg a Szívdesszert 2007-ben. Gyermekének születése ihlette a negyedik, Akinek a lába hatos – korszerű mondókák kisbabáknak c. kötetét és folytatását, az Akinek a foga kijött – Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak címűt 2011-ben. 2016-ban jelentkezett újra önálló felnőtteknek szóló verseskötettel, Mi lett hova? címmel. 2018 tavaszán jelent meg az Aki szépen butáskodik c. különleges apanapló, mely a Nők Lapjában 7 éven keresztül olvasható feljegyzések füzére. 2018 őszén jelent meg következő kötete A szomjas troll, egy skandináv és kelta alapokon nyugvó verses mesefüzér, majd 2019-ben a Csütörtök, a kisördög, óvodásoknak szóló verses mesekönyv. 2020 végén került a polcokra a Diótörő, a klasszikus karácsonyi történetet átirata. 2023 őszén, 20 évvel a Túl a Maszat-hegyen sikere után, megérkezett a folytatás: a Túl a Maszat-hegyen 2. Színházba járók is gyakran találkozhatnak a nevével, hiszen számos budapesti és vidéki színház műsorában szerepel, mint drámaíró, műfordító. 1999 óta a József Attila Kör (JAK), 2005 óta a Szépírók Társasága, 2008 óta pedig a MAOE tagja.

Forrás: Móra Kiadó