Kő Boldizsár meseterei testnek és léleknek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kő Boldizsár (fotó: Minimatiné)

Már biztos mindenki járt vagy előbb utóbb megfordul majd egy olyan játszótéren, amelyet Kő Boldizsár tervezett. Egyik kedvenc játszótértervezőnk meseterei igazi képzőművészeti alkotások, amelyek nemcsak a gyerekek számára nyújtanak remek szórakozást, hanem a felnőtteknek is tartogatnak meglepetéseket. A nem szokványos játszótéri elemek, a saját fejlesztésű játékok, a sok-sok népmesei elem, illetve az erőteljes színek miatt is nagyon szeretjük őket Balatonföldvártól Szentendérig, Nagycenktől Visegrádig. Kő Boldizsárral ezúttal a hamarosan átadásra kerülő Benczúr-kertben beszélgettünk, amelyről részletesen is beszámolunk majd.

Milyen pályára készültél mielőtt a Képzőre felvételiztél?

Biológusnak készültem, hiszen Gerald Durrell könyvein nőttem fel, többször jelentkeztem az Állatorvosi Egyetemre sikertelenül, majd Csányi professzor tanácsára felvételiztem állattenyésztő szakra, viszont hamar kiderült, hogy nem igazán vagyok oda való. Még az Állatkert majomházában is dolgoztam fél évet. Mivel képzőművész családból származom, a szüleim (a szerk. Péterfy Gizella, festőművész és Kő Pál, szobrászművész) és a testvérem (Kő Virág) is képzőművészek, nyitva volt előttem a lehetőség, és először elvégeztem egy kőfaragó iskolát, majd a Képzőn a grafika-tanári szakot.

Hogyan lett a grafikai irányból játszótér tervezés?

Abban az időszakban fordultam a játszóterek felé, mikor én is naponta vittem a gyerekeimet ilyen helyekre. 1999-ben Balla Gábor barátommal álmodtuk meg az első meseteret (a Zöld Pétert a Millenárison), egy olyan helyet, ami tulajdonképpen egy szabadtéri kiállítótér művészi szobrokkal, amire felmászhatnak a gyerekek. Ezek a játszóterek térbeli mesekönyvek, ez egy tökéletes műfaj ahhoz, hogy a művészet kikerüljön a kiállítótermekből, és minél több emberhez eljusson. Misszió számomra, hogy a játékok, amellett hogy élvezetesek legyenek mind a gyerekek, mind a felnőttek számára, olyan környezetet teremtsenek, amely valamennyire ízlésformáló szereppel is bír, és olyan szimbólumok jelenjenek meg, amelyek a lélekre is hatnak.

Kik alkotják a csapatot?

A csapat tulajdonképpen egy baráti társaság, amelyben képzőművésztől a tanáron át a zenészekig és mesélőkig sok mindenki megfordul. Balla Gábor mellett, Csoma Gábor, Makhult Gabi, Kő Virág, Gálhidy Péter, Józsa Pál és még sok-sok ember vesz részt az alkotásban, köztük a nagyobb fiaim. Többünk számára megélhetés, művészi kiteljesedés, közben terápia is a közös munka.

Mennyire kapsz szabad kezet a megrendelőktől, hogy melyik mesét és hogyan alakítsd játszótérré?

Szeretem, ha irányított téma mentén dolgozhatok, de keresem mindig a lehetőséget arra, hogy valami helyi legendát, témát dolgozhassak fel. A legújabb Benczúr-kerti játszótérnél a lakók kívánságához kapcsolódva inkább az élővilág került a fókuszba. Hamarosan Varsóba készítek majd egy játszóteret, ott pedig egyértelmű volt, hogy a lengyel-magyar barátság lesz a központi téma, tehát a helyszínek és a helyi igények, közösség is alakíthatja a témát.
Szüleimtől tulajdonképpen készen kaptam az alapokat, hiszen édesapám, Kő Pál szobrokat faragott, édesanyám, Péterfy Gizella festőművész pedig megfestette őket, ezekre másztam fel és játszottam. Sokat kutattam a régi népi játékokat, de mára több saját fejlesztésű is bekerült az ötletek közé. Alapvetően fontosak számomra a népi motívumok, pedig városi szubkulturális közegben nőttem fel, és magamat inkább kortárs művésznek tartom. Az erőteljes színeket többek között a népi szőttesek, illetve a finn facsónakok élénk festései inspirálták.

A családod mennyire vesz részt a munkádban?

Mesemondó-énekes feleségem, Gulyás Anna (Évkerék Társulat, HolddalaNap Zenekar) sokat segít a szervezési- és papírmunkában, illetve a témák kutatásában. A két kislányom teszteli a játékokat, és segítenek a megvalósításban is, illetve a fiaim fúrnak-faragnak, csiszolnak, például itt a Benczúr-kertben Ábel fiam is kiveszi a részét a munkából.

Két nagyobb fiad és két kisebb lányod van, akik más-más irányban inspiráltak. Miben változtál a fiúk és miben a lányok születése óta?

Sokat tanultam a gyerekeimtől. Apró termetű prófétákként tekintek rájuk. A színek alapvetően Csikó fiamtól jöttek, hiszen én inkább fekete-fehérben rajzoltam, a színes filctollakkal akkor kezdtem el rajzolni, mikor együtt alkottunk. Ábel fiammal pedig rengeteg állatot tartottunk. Azóta is sokat dolgozom együtt mindkettőjükkel. A lányok viszont nagyon mások, és más dolgokat hoztak az életembe. Ők sokkal jobban tudják, mit szeretnének, jobban meg tudják fogalmazni az érzéseiket is. Velük éve óta egy folytatásos meseregényen „dolgozunk”  estéről estére, melynek az izgalmassági faktorát 1-10-ig ők állítják be.

Milyen további helyszíneken dolgozol idén?

Május 23-án adjuk át itt a Benczúr-kertben az új játszóteret. Hamarosan megkezdjük első játszóterünk, a Millenárison található Zöld Péter felújítását, először a nagyon égető problémákat javítjuk ki, illetve nyár után új játékokat is telepítünk majd. A tavalyi Mesekert után újabb játszóterünk készül a szentendrei Skanzenbe, megyünk Varsóba is, illetve még rengeteg helyszín van tervezési fázisban, közben persze több régebbi helyszínt is felújítunk majd.

Van még olyan helyszín vagy téma, amit szívesen feldolgoznál vagy ahova szívesen készítenél játszóteret?

Az Eszterházy hercegek jó téma lenne, izgalmas a reneszánsz kora is, illetve nagyon szívesen készítenénk felnőtteknek játszótereket. A Tékozló fiú címmel drogrehabilitáción résztvevőknek már építettünk egyet, de szívesen folytatnám más irányokban is. A Szent Ferenc Játszótér egy szívkórházban épült, szívesen építenék még gyógyító játszókerteket. Nagy vágyunk létrehozni feleségemmel egy Mesék Palotáját, egy óriási belsőtéri játszóházat.

Köszönjük az interjút és a szuper játszótereket, nagyon várjuk a folytatást!

Itt írtunk régebben Kő Boldizsárról és játszótereiről:
A legjobb játszóterek, és akik mögötte állnak – 3 magyar csapat, akiket imádnak a gyerekek
Tündér Ilona Játszótér – jelenleg zárva!
Mesekert játszótér – Szentendre, Skanzen
Assisi Szt. Ferenc játszótér – Budapest
Magyar Tenger Mesekert – Balatonboglár

Fotók: Minimatiné