12 kiállítás többféle korosztálynak a természetfotóktól a kortárs és klasszikus művekig

Fényes Adolf: Gyermekjátékok © A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll.

Íme 12 kiállítás tavaszra, amit nem érdemes kihagyni a természetfotóktól a kínai agyagkatonákon át a kortárs alkotókig.

A csend képei. Fényes Adolf (1867- 1945) emlékkiállítás – Magyar Nemzeti Galéria, 2026. március 15-ig

Fényes Adolf: Mákoskalács © A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll.

A magyar művészet egyik nagy mestere, Fényes Adolf alkotásaiból mutat be válogatást a Magyar Nemzeti Galéria. A művész halálának 80. évfordulóján rendezett, a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megvalósuló kamarakiállítás jellegzetes korszakaiból származó remekművekkel ad ízelítőt Fényes Adolf stilárisan sokszínű és témájában rendkívül változatos életművéből. Részletek itt.

PHOTO I BRUT – Ösztönös fotográfia – Válogatás a párizsi Bruno Decharme-gyűjteményből – Capa Központ, 2026. március 29-ig

Fotó: Capa Központ

A kiállítás olyan emberek, autodidakta művészek alkotásait mutatja be, akik évtizedeken át a hagyományos művészeti normákon túlmutató, eredeti, független vizuális világokat hoztak létre. A párizsi Bruno Decharme-gyűjtemény olyan esztétikailag jelentős, photo brut alkotásokból áll, amelyek létrehozói mentesek az akadémiai befolyástól, valamint a művészeti piac trendjeitől és elvárásaitól. A Capa Központ emeleti kiállítótereit több mint 150 ilyen munka tölti meg, amelyek – mint a legtöbb autentikus, art brut alkotás – képről képre arra ösztönöznek, hogy újragondoljuk azt, ami a művészet és a fotográfia történetében nyilvánvalónak tűnik. Részletek itt.

Vihar előtt – Tajvan múlt és jövő határán – Ludwig Múzeum, 2026. március 29-ig

ZHAN ZHAN XI QI Studio

A Ludwig Múzeum kiállítása áttekintést nyújt a szigetország kortárs művészetéről, és közvetve azokról a tapasztalatokról és dilemmákról, amelyek meghatározzák Tajvan múltját, jelenét és jövőjét. A válogatásban húsz olyan nemzetközileg is ismert művész és alkotócsoport munkái láthatók, akik olyan fontos témákat dolgoznak fel többek között, mint az őslakosok kulturális öröksége, a gyarmatosítás máig tartó nyomai, Tajvan 19-20. századi fordulatokban gazdag és traumatikus történelme, a modern tajvani identitás és értékrend kialakulása, valamint a jelen és a jövő technológián alapuló gazdasága és társadalma. Részletek itt.

Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái – Szépművészeti Múzeum, 2026. május 25-ig

A több mint egy évezredet átfogó kiállítás középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora áll. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt − állítanak ki. Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. Részletek itt.

HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum, 2026. június 21-ig

HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete

Ma már elképzelni sem tudjuk életünket telefon nélkül – miközben magát az eszközt manapság már a legritkábban használjuk a szó szoros értelmében vett telekommunikációra. Pedig a 19. század végén megjelent találmány gyökeres változást hozott a hétköznapi kommunikáció terén. Hogyan jött létre a telefon? Egyáltalán, valós igényre adott választ Bell készüléke? Hogyan jött létre a telefonhálózat, milyen technikai, infrastrukturális újítások kísérték? Hogyan jelent meg a nyilvános telefon a nagyvárosi köztérben? Milyen hatása volt a telekommunikációnak a társadalomra, kultúrára a 20. században? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a BTM Kiscelli Múzeum időszaki kiállításában. Részletek itt.

A sókarsztoktól a lávaalagutakig – Magyart Természettudományi Múzeum, 2026. június 30-ig

Berentés Ágnes geográfus, geológus és barlangfotós több mint tíz éve kutatja és fotózza a Föld mélyének rejtett világát, hogy megmutassa annak szépségét és sérülékenységét. Munkái egyszerre művésziek és tudományosak: barlangokban és bányákban dokumentál, kísérleti fotográfiájával olykor egész új megvilágításba helyezi a már ismert tereket. Világszerte számos expedíción vett részt, ahol extrém körülmények között készített felvételeket, a Holt-tenger sókarsztjaitól a Sziciliai lávaalagutakon át Törökország mélyéig. Jelen kiállítás a 12 éves barlangfotós tevékenységének eszenciája. 106 fotón és 14 ország barlangjain keresztül vezeti végig a látogatót ebbe a kevesek által ismert, mégis lenyűgöző világba, egy összefoglaló képet adva a barlangászatról mint életformáról, a kutatásokról, a világhírű törökországi mentésről és a barlangok diverzitásáról. Részletek itt.

Élet a talajon és azon túl – Potyó Imre természetfotós kiállítása – Mezőgazdasági Múzeum

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Élet a talajon és azon túl című időszaki kiállítása Potyó Imre természetfotós egyszerre látványos és meghökkentő alkotásait mutatja be: a fotográfus nem mindennapi fényképei a szabad szemmel alig látható, talajszint közelében rejtőző élővilág rezdüléseit örökítik meg, különleges makrófotókon és merész kompozíciókon keresztül. Részletek itt.

Vágatlanul – Törékeny fényképek valósága – Néprajzi Múzeum, 2026. július 5-ig

Regruták; Vác, 1915-1920; Vasas Sándor felvétele (NM F 39137)

A 25 000 darabból álló üvegnegatív-gyűjtemény a 20. század eleji magyar fotótörténet értékes, kevéssé ismert együttese: a Néprajzi Múzeum munkatársai, többek között Györffy István, Viski Károly, 1921–1922-ben 82 vidéki fényképésztől vásárolták meg, leletmentésként. Az üvegnegatívok a 700 érintett település által az első világháború utáni Magyarország teljes területét lefedik, és a korabeli fényképészet, valamint a vidéki élet rendkívüli gazdagságát őrzik. Részletek itt.

Attila – Magyar Nemzeti Múzeum, 2026. július 12-ig

A kiállítás az Attila személyét övező mítosz és a valóság kapcsolatát mutatja be a régészet, a történetírás, a művészetek, az antropológia, az archeogenetika és a kortárs reflexiók tükrében, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között. A múzeum tereiben megrendezett időszaki tárlat 1600 év Attila-képét és Attila mítoszait eleveníti meg, mintegy 400 műkincs prezentálásával, a hun kortól napjainkig. Részletek itt.

 Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983. – BTM Vármúzeum, 2026. július 31-ig

Irány a galaxis! kiállítás – BTM Vármúzeum

Az izgalmas Irány a galaxis! kiállítás az 1957-tel, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakban (ahogy akkor mondták, „az űrkorszak hajnalától”) vizsgálja a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein. Bár a felfedezésre, meghódításra váró világűr az elképzelések szerint nemzetek felett állt, a tárlat mindezt a Föld egyetlen pontjáról, egyetlen látószögből, Magyarország összefüggésében vizsgálja. A középpontban az űrhajó és az űrhajós áll: a Vosztoktól és Gagarintól kezdve, a Holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen a magyar űrvágyak beteljesüléséig, Farkas Bertalan visszaérkezéséig és ünnepléséig. A kiállításon megjelennek az űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó képek, a korszak főhőseivel (többek között Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal) és mellékszereplőivel készült videóinterjúk mellett a tudományos kutatások dokumentumai, az űrkorszak lenyomatai a nyilvános és privát terekben. Részletek itt.

Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig – Néprajzi Múzeum, 2026. augusztus 23-ig

Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig. A tárlaton látható mintegy 600 db műtárgyon keresztül nemcsak ugyanannak az anyagnak a sokféle felhasználásával találkozunk, hanem hallhatunk társadalmi mobilitásról, a nemzeti önkép változásáról vagy a modern formatervezés kialakulásáról. Részletek itt.

Jókai 200 – Petőfi Irodalmi Múzeum, 2026. december 31-ig

Fotó: PIM

A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban. Részletek itt.