Időutazásra hív az Országos Széchényi Könyvtár időszaki tárlata
Caput draconis, a sárkány feje (Fotó: OSZK)
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) április 12-én nyílt meg Az idő arcai című kiállítás, amely innovatív és családbarát módon mutatja be az antik és a keresztény kultúra időfelfogását.
A kalendáriumok, krónikák, képeslapok és fényképek mellett gyermekek számára is kipróbálható, kézzel fogható és digitális különlegességek várják a látogatókat, akik egyéb kincsek mellett a páratlan Pannonhalmi Hóráskönyvvel és Liszt Ferenc zsebnaptárával is megismerkedhetnek. Az egyedülálló kiállítás célja bemutatni ünnepeinket, a hétköznapokból kiemelkedő emléknapjainkat, azok évről évre való megünneplésének fontosságát. Bepillantást enged a régi korok időről alkotott elképzelésébe, és azt is felvillantja, hogy eleink hogyan fürkészték a jövőt, hogyan gondoltak a hétköznapokra és az ünnepekre.
A családok számára is élményt nyújtó kiállítás az idő három aspektusát ragadja meg, bepillantást engedve az időről való gondolkodásunkba. Az első, lineáris térben kronologikusan felépülő művek láthatók: krónikák, régi kalendáriumok, híres emberek határidőnaplói. A ciklikus időt bemutató második térben jelenik meg az év és a nap köre. Ezen a helyszínen láthatók az egyházi évhez kapcsolódó szerkönyvek, valamint itt mutatjuk be jeles napjaink egymásra épülését. A harmadik terem a múló pillanatba helyezi a látogatót. Egyfajta lelki vezetés során különleges tárgyak és idézetek segítenek megérteni minden pillanat fontosságát, az ezekben rejlő lehetőségeket és értéket.
A rohanást, a körforgást és az ünnepi pillanatokat jeleníti meg a kiállítás, amelyben bábfigurától az éggömbig, jóskönyvtől Liszt Ferenc zsebnaptáráig változatos dokumentumokkal és tárgyakkal találkozhatunk, így térképek, fotók, órák, plakátok, mozgóképes és hangzóanyagok egyaránt színesítik a tárlatot. Külön erre az alkalomra érkezett Budapestre az 1500 körül készült Pannonhalmi Hóráskönyv, amely Az idő arcai egyik kiemelt látványossága. A legrátermettebbek lehetőséget kapnak arra, hogy egy 16. századi csillagászati eszköz segítségével bepillantást nyerjenek az európai asztronómia műhelytitkaiba, míg a saját jövőjük felől érdeklődők a modern technika és a Fortuna sorsvető könyv virtuális „házasságának” segítségével pillanatok alatt jósolhatnak maguknak olyan kérdésekben, hogy valaki sok ideig él-e, jó szerencséje lesz-e, gazdag lesz-e valamikor, vagy hogy a következő utazása szerencsés lesz-e.
A látogatók – szintén interaktív elemek segítségével – közelebbi pillantást is vethetnek a kiállított tárgyakra; digitális formában megforgathatják a zirci Ciszterci Műemlékkönyvtárból kölcsönzött éggömböt, amelyen 1250 csillag látható 64 csillagképbe rendezve. A gyerekek feltekerhetik a napkorongot az ég legmagasabb pontjára Szent Iván napjánál, ugyanitt jelképesen tüzet is ugorhatnak, de lehetőség nyílik majd gyönyörű hasonmás imakönyvek lapozgatására is. A tárlaton a látogatók távcső nélkül is alaposan szemügyre vehetik a zodiákus tizenkét állatövi jegyét. Ezeket képeslapként is elküldhetik maguknak a kiállítás fotópontjából, vagy be is pecsételhetik határidőnaplójukba a kiállításhoz készült bélyegző segítségével.
Mivel az antikvitásban két alakkal, Khronosszal és Kairosszal ábrázolták az időt, a kiállítótérben ez a két alak kíséri a látogatót. Khronosz a végtelenül hömpölygő idő megtestesítője, a fiatal Kairosz viszont az értékes pillanatnyi időt fejezi ki.
A kiállítás kurátorai: Túri Klaudia, Varga Bernadett és Szovák Márton, az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának munkatársai. A belsőépítészetért Gazdag Mária, az OSZK két korábbi tárlatáért is nemzetközi elismerést aratott tervező, a grafikai munkákért a sokoldalú művész, a Misztrál együttessel frissen Kossuth-díjat kapott Török Máté felelt.
Az idő arcai kiállítás július 11-éig, keddtől szombatig 10 és 18 óra között tekinthető meg. Olvasójeggyel rendelkező látogatóik ingyenesen tekinthetik meg a kiállítást.
Forrás: OSZK
