15 éves a Vasúttörténeti Park!
Már akkor tudta, hogy a vasútnál szeretne dolgozni, amikor édesapjának kivitte az ebédet és „megcsapta a gőz”. Végigjárta a ranglétrát, tud vezetni gőzöst és dízelt is, és nagyon sok mindent tud a vonatokról, vizsgáztat és szakkönyveket írt, a megnyitó óta gyűjti a szekrényében a Parkkal kapcsolatos összes dokumentumot, a másik hobbija pedig a költészet. A 15 éves Vasúttörténeti Park múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Horváth Lajossal, a Magyar Vasúttörténeti Park Alapítvány kuratóriumának elnökével.
Meséljen egy kicsit a kezdetekről. Mikor fogalmazódott meg az igény, hogy szükség lenne egy ilyen jellegű múzeumra?
A 60-as években nagyon sok gőzmozdonyt leselejteztek. A lelkes mozdonyimádókban már akkor megvolt a szándék, hogy megmentsék ezeket a járműveket az utókornak. Először illegálisan folyt a „mentés”, mivel ugyanannyi ócskavasat kellett beszolgáltatni mint a mozdonyok súlya, mindenféle úton-módon kiváltották ezeket, hogy megmentsék a mozdonyokat, melyeket utána különböző helyeken rejtegettek. A 60-as évektől már legálisan zajlott a gyűjtés Vizafogón. 1984-ben megalakult a História Bizottság a MÁV-nál, és megszületett egy műemlékvédelmi szabályzat, miszerint már nemcsak a mozdonyokat, hanem a vagonokat, szerszámokat és egyéb eszközöket is gyűjteni kellett az állomásokon. A Vasúttörténeti Parkot először Ószolnokra szerették volna telepíteni, mivel ott volt a legrégebbi MÁV vonal, végül 1999-ben a História Bizottságban vetődött fel a mostani helyszín ötlete. Pályáztunk a jubileumi 2000. év kapcsán a megvalósításra és támogatást kaptunk az akkori Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól, így már 1999. november 22-én megtörtént az alapkőletétel.
Hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt látogathatóvá tenni a Parkot, hiszen bő fél év múlva, 2000. július 14-én megnyitottak a nagyközönség számára is.
Igazi összmunka volt és mindenki nagyon lelkesen fogott hozzá. Kb. 30 fűtőház közül mindenki vállalta egy-egy jármű felújítását, kitakarítottuk és bekerítettük a helyszínt. A Vasutas napot megelőző napokban tartottunk egy nagy ünnepséget azoknak, akik segítették a munkát. Egy bácsi például innen ment nyugdíjba és elsírta magát, amikor bezárták az akkori munkahelyét, nem gondolta, hogy egyszer újjáéled a régi fűtőház. Azóta is minden évben házigazdái vagyunk a Vasutas napnak.
Mikor itt sétálunk, akkor is éppen önkéntesek festik az egyik mozdonyt. Hányan dolgoznak jelenleg a Parkban?
11 fő állandó munkatárs van, illetve sok önkéntes, és néhány külsős munkatárs, akik a rendezvények alkalmával segítenek. Több támogatónk is van, akik nemcsak pénzzel, hanem munkával is hozzájárulnak a Park fenntartásához.
Kik a célközönség? Valahogy úgy érzem, hogy nagyon jól eltalálták azt az egyensúlyt, hogy szakmailag és a laikus közönség számára is nagyon izgalmas legyen a Park és a hozzá kapcsolódó rendezvények…
A megnyitó óta felnőtt egy olyan generáció, akik visszajárnak és hozzák magukkal a gyerekeiket is. Iskolák és óvodák is jönnek hozzánk főként ősszel és a nyári szünet előtt. Több szakmai szervezettel is kapcsolatban vagyunk. A Gyermekvasúttal is jó kapcsolatot ápolunk, gyakorlati oktatás is zajlik nálunk. Sok külföldi is felkeresi a parkot, hiszen rengeteg kuriózumot találnak nálunk. Örülök, hogy a Park nemcsak szórakoztató, hanem rengeteget is tanulnak azok, akik nálunk járnak.
Melyik a Park legkeresettebb látványossága/szolgáltatása?
A kerti vasutat emelném ki. 2006-ban épült és már 850 méter hosszú pályán halad végig. Pár héttel ezelőtt a Kerti Vasutak Találkozóján avattuk fel az új kerti Nohabot is, melyet a kollégáink készítettek, és nagy népszerűségnek örvend.
Hogyan látja a Park közelebbi és távolabbi jövőjét? Most a közelebbi kapcsán a szombati megnyitóra gondolok. Milyen programokkal várják a közönséget?
Az előestén (szeptember 11.) a Benkó Dixieland Band ad majd koncertet az Orient Csarnokban. Másnap több gőzmozdonyt beindítunk, illetve működik majd a kerti vasút és a fordítókorong is. Három új kiállítás is nyílik ezen a napon. Az egyik az informatika történetét és fejlődését, a másik a távközlés történetét mutatja majd be a Morze készülékektől a számítógépekig. A harmadik kiállítás pedig Pap Ferenc munkásságának állít emléket, és közben természetesen a vasútépítészet történetét is bemutatja. Az ő nevéhez fűződik például az 1896-ban átadott Közlekedési Múzeum Pavilonja is. Bemutatjuk azokat a fotókat is, melyet pályázatunkra küldtek be a hozzánk látogatók, és a díjkiosztót is ekkor tartjuk. (szerk. A részletes programot itt találjátok.)
És a távolabbi jövő?
Rengeteg ötletünk van és rengeteg munka áll még előttünk. A kollégáimmal van egy füzetünk, amelybe beleírjuk, ha a világ valamelyik múzeumában vagy bárhol találunk valami jó ötletet, hogy majd megvalósítsuk itt is. Mindenképp az interaktivitás irányába szeretnénk még jobban elmenni, hogy minél több kézzel fogható dolgot tudjunk mutatni a gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.
Be szeretnénk fejezni a laktanyaépületet, ahol további helyiségeket hozunk rendbe. A víztornyot felújítanánk, a püspökladányi fűtőházat szeretnénk visszaállítani a régi fényében (még a régi, eredeti téglák is megvannak nálunk), illetve a törökszentmiklósi váltótornyot. Emellett kb. 300 olyan tárgy van, amely arra vár, hogy védettséget kapjon és megkezdjük a felújítását (járművek, szerszámok, egyéb eszközök). Ötletekből és felújítandó dolgokból nincs hiány.
Nagyon sok sikert és boldog születésnapot kívánunk a Vasúttörténeti Parknak!
• A mai Vasúttörténeti Park helyén a 90’-es évekig az Északi Fűtőház (néhány évig Hámán Kató Fűtőház) működött.
• A megnyitáskor összesen 136 jármű és gép volt a Vasúttörténeti Park területén. Már a megnyitón volt fordítókorongozás és a gőzösvezetés.
• Egy gőzmozdony fűtőt 6 hónapig, egy gőzmozdonyvezetőt 1,5 évig képeztek ki, utána jött a gyakorlati idő.
• Az 1911-ben épült, a maga nemében páratlan 34 állásos körfűtőházban állomásoznak a nosztalgiamozdonyok, így például az ország legöregebb, működő gőzmozdonya 1870-ből és a legendás Árpád motorvonat a harmincas évekből, amely 2 óra 57 perc alatt tette meg a Budapest-Bécs közötti távolságot.
•A Park egyik büszkesége az 1912-ben épült elegáns teakfa étkezőkocsi, amely az Orient Expressz mozdonya mögött robogott, és összesen kettő van belőle a világon.
• A két zöld Kandó mozdony közül a kisebb kerekűt teherszállításra, a nagyobbat személyszállításra használták. Mindkettőt megtaláljátok a Parkban.
• A mellettük látható zöld Hargita motorvonat a Ganz Gyár egyik büszkesége volt, és rövid ideig kormányzati utazásokra is használták.
• 1911-ben Közép-Európa legnagyobb fűtőháza volt itt, melynek falai ma is láthatók a felállított mozdonyok előtt és mögött (a mozdonyokat nagyjából időrendi sorrendben állítottak ki).
• 520.034-es német gyártmányú mozdonyt a szovjetek vitték el hadizsákmányként, a 60-as évek elején vásárolták vissza.
• A múzeum előtt található 001-es mozdony Horvátországból került vissza Magyarországra, cserébe két mozdonyért és egy vasúti kocsiért.
• A Ganz Öntödében volt olyan év, hogy 10.000 vonatkerék került ki (a kerék fejlődéstörténetét is megtaláljátok a parkban a gőzösök mellett).
• A vonatokat a mai napig egy megállóval arrébb, Istvántelken újítják fel.
• A Parkban található Horthy autószállító kocsija, amely még ma is üzemképes.
• A Parkban láthatjátok az ún. „Kádár kocsit”, amely három részből áll, és előtte egy előfutó motorkocsi közlekedett. A pártvezér kizárólag ezzel utazott, egyetlenegyszer ült repülőre, mikor Kubába ment. Utazás előtt a járművet 1 héten keresztül készítették elő.
• A Parkban található hídelem eredetileg a Szombathelyi állomáson volt. A hátsó bejáratnál található hídelem az újpesti vasúti híd 12 méteres eredeti része, amely megtekinthető a Vasútmúzeum megállónál.
•A Margitszigeten közlekedett utoljára lóvasút, mely teljesen megsemmisült. A Parkban található lóvasúti kocsi nem eredeti jármű, hanem az eredeti tervrajzok alapján a Szombathelyi Járműjavító építette újjá.
További jó családi programokért, interjúkért és válogatásainkért látogassatok el a minimatine.hu-ra és közösségi oldalunkra!
