12 jó kiállítás a tavaszi szünetre
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái – Szépművészeti Múzeum, 2026. május 25-ig
Olyan állandó és időszaki kiállításokat hoztunk nektek a tavaszi szünetre, amelyek közül érdemes néhányat betervezni a fotóművészettől a zenetörténeten át a történelem különböző korszakait megidéző tárlatokig.
Az öröklét őrei – Az első kínai császár agyagkatonái – Szépművészeti Múzeum, 2026. május 25-ig
A több mint egy évezredet átfogó kiállítás középpontjában a világ leghíresebb régészeti leleteinek egyike, a kínai terrakotta hadsereg és az első kínai császár kora áll. A kiállításon több mint százötven ókori műtárgyat − köztük az első császár terrakottahadseregéből tíz eredeti példányt − állítanak ki. Valamennyi tárgy Senhszi, a Kína egykori császári fővárosát is magában foglaló tartomány múzeumaiból érkezik. Legnagyobb részük az Első Kínai Császár Mauzóleum Múzeumának, a Han-kori Yangling Császársír Múzeumának és Senhszi Tartomány Régészeti Intézetének anyaga. Részletek itt.
A Szabadság Bástyája – Citadella, április 9-étől
A megújult Citadella, amelyet április 5-6-án adnak át a nagyközönség számára, egyik legizgalmasabb újdonsága A Szabadság Bástyája című kiállítás. A nyugati ágyútoronyban kialakított, több mint 1700 négyzetméteres tárlat a magyar szabadságért folytatott küzdelmeket mutatja be, felidézve azokat a meghatározó személyiségeket és történelmi jelentőségű családokat, akik évszázadokon át kiálltak az ország függetlenségéért. A tárlat alapgondolata az, hogy aki a hegyet birtokolta, az az ország fölött is hatalmat gyakorolt. A tárlat a hegy történetén keresztül vezeti végig a látogatót a magyar történelem korszakain. A kiállítás külön figyelmet fordít a nők történelmi szerepére. Felidézi az egyes korszakok nőalakjait, akik a háttérben vagy a barikádokon álltak helyt, gondoskodtak az ápolásra szorulókról, menedéket nyújtottak, üzeneteket vittek vagy fegyverrel szálltak szembe az elnyomással, és bemutatja, hogy a szabadság ügye gyakran a családok mindennapi bátorságából merített erőt. Részletek itt.
Attila – Magyar Nemzeti Múzeum, 2026. július 12-ig
A kiállítás az Attila személyét övező mítosz és a valóság kapcsolatát mutatja be a régészet, a történetírás, a művészetek, az antropológia, az archeogenetika és a kortárs reflexiók tükrében, egyúttal egyedülálló módon képez hidat a legendás hun vezér keleti és nyugati kultúrákban máig élő emlékezete között. A múzeum tereiben megrendezett időszaki tárlat 1600 év Attila-képét és Attila mítoszait eleveníti meg, mintegy 400 műkincs prezentálásával, a hun kortól napjainkig. Részletek itt.
Irány a Galaxis! Magyarország és az űrkorszak, 1957–1983. – BTM Vármúzeum, 2026. július 31-ig
Irány a galaxis! kiállítás – BTM Vármúzeum
Az izgalmas Irány a galaxis! kiállítás az 1957-tel, az első szputnyik fellövésével kezdődő űrkorszakban (ahogy akkor mondták, „az űrkorszak hajnalától”) vizsgálja a tudomány és a technika átalakulását, illetve a képzelet és a valóság új viszonyának lenyomatait a kultúra különböző területein. Bár a felfedezésre, meghódításra váró világűr az elképzelések szerint nemzetek felett állt, a tárlat mindezt a Föld egyetlen pontjáról, egyetlen látószögből, Magyarország összefüggésében vizsgálja. A középpontban az űrhajó és az űrhajós áll: a Vosztoktól és Gagarintól kezdve, a Holdra szállás szemléleti fordulatán át egészen a magyar űrvágyak beteljesüléséig, Farkas Bertalan visszaérkezéséig és ünnepléséig. A kiállításon megjelennek az űrt megjárt tárgyak, az űrhajóskultuszhoz kapcsolódó képek, a korszak főhőseivel (többek között Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal) és mellékszereplőivel készült videóinterjúk mellett a tudományos kutatások dokumentumai, az űrkorszak lenyomatai a nyilvános és privát terekben. Részletek itt.
Harry Potter-kiállítás – Szentendre
A Harry Potter: A kiállítás lehetővé teszi a rajongóknak, hogy újra ellátogassanak Harry Potter világába. Fedezd fel kedvenc pillanataidat, szereplőidet, helyszíneidet a Harry Potter-filmekből és az egész varázsvilágból. Fejleszd a kviddics™-készségeidet, ültess el egy mandragórát, és élj át még sok más felejthetetlen élményt! Fedezd fel a kasszasikereket hozó filmek mögött rejlő művészi és kézműves mesterséget. Fedezd fel közelről a Harry Potter filmekből származó eredeti kellékeket és jelmezeket, és éld át újra az ikonikus filmjeleneteket ebben az egyedülálló élményben. Részletek itt.
A Magyar Zene Háza állandó kiállítása
A Magyar Zene Házában különleges zenei tárlat mutatja be a zene történetének legfontosabb állomásait, európai, illetve magyar fókusszal. Az ősi ritmusoktól elindulva egészen a 21. századig az élet körforgásán keresztül meséli el a zene jelentőségét, végighalad a legfontosabb zenetörténeti fordulópontokon, kiemelve egy-egy ikonikus alkotót. A Hangdimenziók – Zenei utazások térben is időben című állandó, interaktív kiállítás időpontjaira a jegyek – főképp a hétvégi idősávokban – nagyon gyorsan fogynak, érdemes előre megváltani. Részletek itt. A kifejezetten gyerekeknek szóló tárlatvezetésekbe is érdemes bekapcsolódni a 4-8 éveseknek.
Budapest Fotó Fesztivál – városszerte, május 15-ig
A Budapest Fotó Fesztivál, a nagyközönség számára nyitott kiállítás sorozat keretében mutatja be a kortárs és a klasszikus magyar és nemzetközi fotográfia értékeit. Érdemes válogatni a fesztivál izgalmas programjából. Részletek itt.
Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében – Magyar Nemzeti Galéria, április 8-án 14 órától
Vaszary János: Strandjelenet – © A fotó a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria szerzői jogi védelme alatt áll.
A kiállítás a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy a magyar kultúrában Itália mindig az utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló kiállítás 75 alkotótól mintegy 150 műtárgyat – festményt, grafikát, fotográfiát, szobrot, objektet és régészeti tárgyat – mutat be. Részletek itt.
HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete – Kiscelli Múzeum, 2026. június 21-ig
HALLÓ? HALLÓ! A telefonálás technika- és kultúrtörténete
Ma már elképzelni sem tudjuk életünket telefon nélkül – miközben magát az eszközt manapság már a legritkábban használjuk a szó szoros értelmében vett telekommunikációra. Pedig a 19. század végén megjelent találmány gyökeres változást hozott a hétköznapi kommunikáció terén. Hogyan jött létre a telefon? Egyáltalán, valós igényre adott választ Bell készüléke? Hogyan jött létre a telefonhálózat, milyen technikai, infrastrukturális újítások kísérték? Hogyan jelent meg a nyilvános telefon a nagyvárosi köztérben? Milyen hatása volt a telekommunikációnak a társadalomra, kultúrára a 20. században? Ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a BTM Kiscelli Múzeum időszaki kiállításában. Részletek itt.
Vágatlanul – Törékeny fényképek valósága – Néprajzi Múzeum, 2026. július 5-ig
Regruták; Vác, 1915-1920; Vasas Sándor felvétele (NM F 39137)
A 25 000 darabból álló üvegnegatív-gyűjtemény a 20. század eleji magyar fotótörténet értékes, kevéssé ismert együttese: a Néprajzi Múzeum munkatársai, többek között Györffy István, Viski Károly, 1921–1922-ben 82 vidéki fényképésztől vásárolták meg, leletmentésként. Az üvegnegatívok a 700 érintett település által az első világháború utáni Magyarország teljes területét lefedik, és a korabeli fényképészet, valamint a vidéki élet rendkívüli gazdagságát őrzik. Részletek itt. Érdemes a Néprajzi Múzeum állandó kiállítását is bejárni.
Hétköznapi luxus. A királyné asztalától a parasztházig – Néprajzi Múzeum, 2026. augusztus 23-ig
Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról. A nagyszabású tárlat a Néprajzi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködésében valósul meg, és a keménycserép sokszínű világát mutatja be – a főúri étkészletek eleganciájától a parasztházak falait díszítő színes tányérokig. A tárlaton látható mintegy 600 db műtárgyon keresztül nemcsak ugyanannak az anyagnak a sokféle felhasználásával találkozunk, hanem hallhatunk társadalmi mobilitásról, a nemzeti önkép változásáról vagy a modern formatervezés kialakulásáról. Részletek itt.
Jókai 200 – Petőfi Irodalmi Múzeum, 2026. december 31-ig
Fotó: PIM
A kiállítás egyszerre kíván megemlékezni Jókai Mór születésének 200. évfordulójáról és a Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumáról. A két esemény összekapcsolása rávilágít arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői pályája szorosan összefonódott a magyar tudományos gondolkodás és ismeretterjesztés fejlődésével. A tárlat az író alkotásainak e kevésbé ismert, ám rendkívül izgalmas rétegét tárja fel: bemutatja, miként váltak a tudományos felismerések és technikai újítások nem pusztán témává, hanem szövegalakító erővé Jókai regényeiben, és hogyan jelennek meg a múzeum által őrzött kéziratokban, levelekben, illusztrációkban és első kiadásokban. Részletek itt.
