Itt jártunk – ZugKert a panelházak között

_MG_7581

A Minimatiné kis kertész csapata szerencsére rendelkezik aprócska kerttel, ládás paradicsommal, fűszernövényekkel. Tudjuk, mennyit jelent, hogy gyerekeink áshatnak, ültethetnek, locsolhatnak, nem mellesleg megtanulják, hogy a zöldségek nemcsak úgy kikerülnek a piacra, hanem dolgozni kell vele, ápolni, gyomlálni, szüretelni. A közösségi kertek nemcsak arra nyújtanak lehetőséget, hogy akik nem rendelkeznek megfelelő területtel, telekkel délutánonként kertészkedjenek, hanem közben megismerik a szomszédot, közösen beszélgetnek, bográcsozhatnak, épül a „helyi falu” is.

A legjobb az lenne, ha nem különlegesség számba mennének ezek a kezdeményezések, hanem a házak között mindenhol megbújna egy ilyen kis kert. Ezúttal a Zuglói Közösségi Kertben jártunk, ahol az egyik szervezővel, Bartha Szilvivel és a hely megálmodójával, Cserhalmi Marcellel beszélgettünk.

_MG_7629

Mesélj egy kicsit a kezdetekről. Hogy indult az „álmodozás”? Ti kerestétek meg az önkormányzatot, hogy szeretnétek Zuglóban egy ilyen kertet létrehozni?

Marcell: 2012 őszén jutott eszembe, hogy Zuglóban is lehetne egy közösségi kertet szervezni. Először utánanéztem, hogy van-e már, majd különböző fórumokon, elsősorban a facebookon tettem közzé egy felhívást, hogy zuglói közösségi kerthez keresek szervezőtársakat. Ősszel pár találkozót követően körvonalazódtak a dolgok, majd megkerestük Zugló Önkormányzatát, akik korábban készítettek egy tanulmányt arról, hogy a kerületben hol lehetne közösségi kerteket létrehozni. Mi bejártuk és véleményeztük ezeket a területeket, majd 2013 elején kerestük meg a kerület alpolgármesterét a közösségi kert létesítés szándékával, illetve terveinkkel.

Hogy kerültél kapcsolatba a közösségi kertekkel? Láttál valahol már jó példát vagy olvastál róluk, és így tetszett meg? Foglalkoztál esetleg előtte hasonló témával, szóval hogy találtatok egymásra?

Szilvi: 2012 nyarán diplomáztam tájépítészként, majd ősz elején kaptam egy emailt egyik tájépítész barátnőmtől, hogy a „zuglói közösségi kert szervezőket keres”. Nem sok infó volt a levélben, de én válaszoltam, és elmentem a szervezői találkozóra. Itt azt tapasztaltam, hogy nagyon az elején van a dolog: van pár ember, akik nem ismerik egymást, érdeklik a közösségi kertek, és nem nagyon tudják, hogyan tovább. Kitaláltunk magunknak egy nevet: ZUG. Akinek neve van, az már valaki, nem? Úgy gondoltuk, ettől komolyabban vesznek majd minket az önkormányzatnál. Innentől nagyon érdekesen alakult a kert szervezése. Aki épp értett hozzá, ráért, volt kedve, az elvállalt a felmerülő ötletekből, feladatokból. Első művünk a „színes-szagos” képekkel illusztrált bemutatkozó anyag volt a ZUG Közösségről és közösségi kertekről. Ebből küldtünk egy példányt a Zuglói Városüzemeltetési Közszolgáltató Zrt-nek, tőlük várva, hogy az önkormányzat beépítetlen ingatlanjaiból rendelkezésünkre bocsásson egyet közösségi kert számára. Mentem tárgyalni is velük, mert épp ráértem, és Adélt (egy másik szervező) is ott ismertem meg a tárgyalás előtt 5 perccel. Érdekeltek a budapesti közösségi kert kezdeményezések, szakmai okokból is, illetve mert egy mindig kertre vágyó, de lakásba bezárt városi lányként nőttem fel.
Részt vettem korábban egy kertépítő napon a KÉK szervezésében. A Fügés Kert lett volna, amin dolgoztunk, elsősorban szemetet gyűjtöttünk, de sajnos nem lett belőle semmi. Nagyon megragadott a közösségi kertekben az, hogy a város közepén, lakásba zárt emberek kertészkedhetnek, ráadásul úgy, hogy ehhez nem kell vagyonokért drága házat venniük, hanem egy üres telken bárki számára lehetőség nyílik egy örömtelibb, természetközelibb életre.

_MG_7639

A kivitelezést hosszabb előkészítő munka előzte meg. Toboroztátok a parcella tulajdonosokat, az önkormányzat kialakította az infrastruktúrát, csapatépítő és oktatási programokat tartottatok. Hogy állt össze a csapat és mekkora volt a túljelentkezés?

Marcell: A szervezői csapat elég gyorsan kialakult, velük közösen alapítottuk meg a közösségi kertet működtető ZUG Közösségi Kertekért Egyesületet. A túljelentkezés nagy volt, közel 100-an jelentkeztek a 64 ágyásra, de a sorsoláskor pont annyian jelentek meg, ahány kisorsolandó ágyás volt, ezért senki nem ment szomorúan haza.

_MG_7634

Hány tulajdonos van? Inkább fiatalok, családok jelentkeztek vagy az idősebbeket is sikerült bevonni a programba?

Marcell: 64 ágyást 64 család gondozza, de a kert környezetében levő két iskolának és egy óvodának is van egy-egy ágyása. A korosztály vegyes, vannak nyugdíjasok, kismamák, családosok, fiatal párok.

Szilvi: Szerencsére sokan éppen a környező 10 és 15 emeletes házakból jelentkeztek, nyugdíjasok, kisgyermekesek, egyedülállók, és családosok egyaránt.

_MG_7623__

Szakmailag milyen segítséget kaptatok? Mert gondolom nem csak született kertészek jelentkeztek.

Marcell: Szakmailag elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke ad tanácsokat. A tanszék oktatóival év elején egy két alkalmas kertészeti alapismeretekről, növényvédelemről szóló előadást és magbörzét szerveztünk. A közeljövőben pedig havonta minimum egyszer lesz Zuglóban kertészeti témájú előadás, mely minden kerületi lakos részére nyitva áll és ingyenes lesz!

Szilvi: A legtöbbeknek – lévén városi emberek vagyunk – nincs semmilyen kertészeti tapasztalata. Néhányan vidékről származnak, így némi előnnyel indulnak … láttak már veteményest, van kit megkérdezni. Ám az első év mindenképpen egy tanuló év a számunkra, de legalább nem vagyunk egyedül a kihívásokkal. Mindent meg kell ismernünk, onnantól, hogy mit, hogyan, mikor kell ültetni vagy vetni, egyáltalán mi a különbség az ültetés, amit a palántával csinálnunk, és a vetés, amit a maggal csinálunk között. A legtöbb zöldség magját, amit termesztek, nem is láttam még vagy egyáltalán nem figyeltem meg, mert ugye a paradicsom, a paprika, a dinnye, a tök magját látjuk akkor is, ha csak megvesszük és megesszük. Keserű tapasztalat, hogy bizony a termést, nem csak én szeretem megenni, hanem sok más élőlény is 🙂 És a növények is megbetegszenek olykor. És a gyomok milyen gyorsan nőnek!

_MG_7590

A közösségi kertek nemcsak arról szólnak, mindenki kertészkedjen, termelje meg magának a zöldséget-gyümölcsöt, hanem a közösség építéséről és annak erejéről is. Hogy tartjátok össze a csapatot, milyen programokkal támogatjátok a közösség építését?

Marcell: A közösség építését még mi is tanuljuk, de úgy gondolom, hogy már nagyjából összeszokott a kertészek jelentős része. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy tavaly amikor még nem volt kert, a kert helyén több pikniket, sorversenyt tartottunk, fórumot a városi kertészkedésről. A rendszeres kertgyűlések, közös főzések is összekovácsolják a csapatot. Az ismerkedésre jó lehetőség a már rendszeressé váló hétfői jóga a parkban rendezvény, mely a kert közvetlen szomszédságában levő pihenőparkban tartunk.

Szilvi: A közösség építésében nehézséget okoz, hogy nincs benne tapasztalatunk… Ez az első kert, amit szervezünk. Nagyon jó látni, hogy vannak kerttagok, akik hatalmas lelkesedéssel vesznek részt a kertészkedésben és a kert életében. Látom, hogy sokat ad nekik a kert, és teret ad számukra, hogy a bennük szunnyadó és kibontakozásra váró energiákat, ötleteket, vágyakat megmutassák, megvalósítsák. Ők a közösség motorjai. Nagyon jó látni, hogy egyre többen megismerkednek, és merem mondani, barátok lesznek. Valakinek meg a nevét se tudom. Nem mindenki itt fogja megtalálni a társaságát, ezt tudomásul kell venni. Amikor nyitom a kertkaput, mindig elszomorít, ha egyedül vagyok, és mindig örülök, ha van kinek köszönni 🙂

Van esetleg olyan kert más kerületben, akikkel tartjátok a kapcsolatot, jártok egymáshoz „vendégségbe”, tapasztalatcserére? Vagy inkább a helyi kapcsolatok építésére helyezitek a hangsúlyt?

Marcell: A kert szervezése során a kispesti (szerk. Első Kis-Pesti Kert) és a Grundkert szervezőivel vettük fel a kapcsolatot, kimentünk a kertjükbe is, hogy egy kis „know-how”-t magunkba szívjunk. Most inkább azon van a hangsúly, hogy flottul működjön a zuglói közösségi kert, illetve egy esetleges következő kerten is gondolkodunk.

Szilvi: Most a saját kertünkre koncentrálunk, de a szervezés során nagyon sokat segítettek nekünk más kertek szervezői és tagjai. Bátorítottak, meséltek, átadták a tapasztalataikat. Itt kiemelném Keszthelyi Zsuzsit a Grundkerttől, Szabó Ágit az első kispesti kerttől, és Mirek Barbit az Aranykatica kerttől. Továbbá sokat segített a BCE Zöldség- és gombatermesztési tanszékének kertkoordinátor képzése a HORTIS projekt keretein belül.

_MG_7618

Mikor nyitott meg a közösségi kert mellett található park? Ide mindenki járhat majd?

Marcell: Július elsején nyílt meg, ezt megelőzte a parkban található bemutatókert beültetése. A parkot a bejáraton található táblán levő nyitvatartási idő belül bárki látogathatja a kerület játszótereinek nyitva tartásának idejében. Éjszakára bezárják, ezzel ez az egyetlen olyan közpark Zuglóban, ahol nem kell azon aggódni, hogy kutyagumiba teszi le valaki a plédjét. Bátran lehet ott piknikezni, tollasozni.

Lehet még parcellát szerezni vagy egyenlőre nincs olyan nálatok, aki feladta, elköltözött stb.?

Marcell: A parcellákra folyamatosan érkeznek jelentkezők, számítunk arra, hogy a következő szezon elejére felszabadul pár, amikor ismét tartunk egy sorsolást.

_MG_7609

Személy szerint neked mit jelent ez a kert?

Marcell: Én nagyon örülök annak, hogy fiatalon sikerült véghez vinnem szervező társaimmal a közösségi kert kezdeményezést, illetve hogy a lakóhelyemhez közel van egy kis terület, ahol zöldségeket termeszthetek vegyszermentesen. Sok sikerélménnyel is jár egy ilyen kert a magvetéstől a termés leszedéséig. Jó látni nemcsak a saját, hanem a többi ágyás sikerét is.

Szilvi: Nekem ez a kert egy oázis a városban. Ha belépek a kapun, mintha valahol máshol lennék, egy jobb világban, amit a magaménak érezek, ahol természetközelibb az életmód, és az emberek is mások, barátságosabbak, ahol van egy kis földdarab, ahol én és a természet együtt termesztjük a növényeket, ahol otthon vagyok, anélkül, hogy bezárkóznék a négy fal közé. Nagyon remélem, hogy egyszer ez a világ kitágul, és a kerítésen kívül is otthon leszek és kerítésen kívüliekkel is mosolyogva köszönünk majd egymásnak.

Így legyen, köszönjük!

Jó családi programokért látogassatok el a minimatine.hu-ra és közösségi oldalunkra!