7+2 könyv vagány lányokról, nem csak lányoknak!

Az elmúlt években sorra jelentek meg külföldi és magyar könyvek, amelyek olyan lányok, nők életét mutatják be, akik példaértékűek lehetnek mindenki számára. Emellett összeállításunkban két további újdonságot is találtok, amelyek a mai kamaszlányok problémáival foglalkoznak, és igazi XXI. századi lányregények.

Marta Breen-Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története (Cser Kiadó)

A könyv izgalmas dologra vállalkozik: röviden, képregényes formában mutatja be az egyenjogúságért folytatott küzdelem 150 éves történetét, a női választójogért vívott harctól egészen a #metoo-mozgalomig. A két norvég szerző, Marta Breen író és Jenny Jordahl illusztrátor humorral átszőtt, inspiráló könyve hatalmas sikert aratott az egész világon.

Esti mesék lázadó lányoknak 1. és 2. (Móra Kiadó)

Mi lenne, ha a hercegnő nem menne feleségül a királyfihoz, mert az autóversenyzés jobban érdekli? Mi lenne, ha a legszegényebb lány is tanulhatna, hogy aztán országos ügyekben döntsön? A könyv száz rendkívüli nő életét mondja el Kleopátrától Marie Curie-n át Michelle Obamáig. Történetüket egy-egy portré teszi teljessé, amelyeket a világ különböző országaiban alkotó hatvan grafikusnő készített. A New York Times sikerlistáját is megjárt szenzációs könyv második része is megjelent. Királynők és aktivisták, balerinák és ügyvédek, kalózok és számítógépes tudósok, űrhajósok és feltalálók lenyűgöző történetei mutatják be a lehetőségek izgalmas és végtelen tárházát.

Magyar mesék lázadó lányoknak (Móra Kiadó)

Az inspiráló mesegyűjteményben 25 izgalmas életű és lenyűgöző teljesítményű magyar nővel ismerkedhetünk meg Árpád-házi Szent Erzsébettől Hugonnai Vilmán át egészen a kortársakig. A mesék szerzői és illusztrátorai maguk is elismert írók, grafikusok. Különleges meséinket olvasva remélhetőleg mindenki kedvet és erőt kap saját álmai megvalósításához.

Fodor Marcsi-Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő (Bookline)

Ötven magyar nő, akikről utcákat, tereket, bolygókat neveztek el, ám a tankönyvek sokszor meg sem említik őket. Ötven nő, akik mertek valamiben elsők lenni. Olyan nők, akik a leleményességüknek és a kitartásuknak köszönhetően mindig kimásztak a legmélyebb gödörből is, és közben sem feledkeztek meg arról, mit diktál az emberség. A kötetben szerepel többek között Szent Erzsébet, Zrínyi Ilona, Hugonnai Vilma, Veres Pálné, Teleki Blanka, Kovács Margit, Fischer Annie, Dévény Anna, Lubics Szilvia és Polgár Judit.

Kertész Edina: A lány, aki orvos akart lenni (Naphegy Kiadó)

Hugonnai Vilma a lenyűgöző kitartás szimbóluma. Olyan korban született, amikor a nők még nem járhattak egyetemre. Más volt, mint a többi lány: mindenképpen tanulni szeretett volna, hogy orvos lehessen. Zürichben megszerezte az orvosi diplomát, ezt azonban Magyarországon nem használhatta. Csak ötvenéves korára sikerült elérnie, hogy a magyar egyetem orvosi karán is levizsgázhasson.

Boldizsár Ildikó: Esti mesék lányoknak (Móra Kiadó)

Ennek a könyvnek lányok a hősei: olyan lányok, akiknek sok-sok akadályt kell legyőzniük. Egyszer a mostohaanyjuk kergeti el őket otthonról, máskor az irigy nővéreik, néha csak összeesküdött ellenük a sors, ám hiába: sosem adják fel, és elnyerik méltó jutalmukat. Különbözőek, ám mindannyian különlegesek, okosak, bátrak, szeretnek táncolni, álmodozni, és keresik azt a legényt, akivel le tudnák élni az életüket.

+ 2 XXI. századi új lányregény 9-12 éveseknek

Wéber Anikó: Cseresznyeliget titka (Abszolút könyvek – Pagony)

Kitti mindenáron különlegessé szeretne válni, felmutatni valami izgalmasat és érdekeset, hogy végre róla is tudomást vegyenek, és ne ő legyen az, aki mindig a sor végén kullog. Egyedül neveli elfoglalt anyukája, ezért Kitti sokat van egymaga. A nyári szünete sem ígérkezik kimondottan izgalmasnak: a nagybátyjáéknál kell töltenie két hónapot. Néhány napig teljes letargiában lustálkodik a cseresznyeligeti kertben, amikor végre valami felkelti az érdeklődését: nagybátyja elmeséli neki, hogy régen boszorkányok éltek a kis faluban, és valahol el van rejtve a titkos könyvük. Kitti fantáziája egyből beindul, nyomozni kezd, és közben új barátokra lel a szomszéd ikerpárban. Kitti a cseresznyeligeti nyár eseményeit levelekben meséli el édesanyjának, aki nemcsak végtelenül humoros és megértő, de talán a lány legjobb barátja is – fél szavakból is tudja, mi nyomja a lány lelkét és jótanácsokkal látja el őt. A regény több társadalmi problémát is érint, mint a szegénység vagy a közösségi média nyomása a fiatalokra.

Annet Huizing: Hogyan írtam véletlenül egy könyvet? (Abszolút könyvek – Pagony)

A 13 éves Katinka, író szeretne lenni. A szomszédjában szerencsére egy igazi író él, és ő vállalja, hogy segít a lánynak, mi pedig a beszélgetéseik során megismerjük Katinkát és családját. Hamar kiderül, hogy Katinka hároméves korában elveszítette édesanyját, és azóta hármasban él apukájával és öccsével. Akkor kavarodnak fel az érzelmei, amikor apja új párra talál, aki igazából nagyon is kedves, de az ő megjelenése miatt a lányban feltör a régóta elnyomott veszteségérzés. És Katinka munkához lát: megpróbálja rekonstruálni a múltat, hogy megértse a benne zajló folyamatokat. Van-e olyan, hogy valami mindig fájni fog, és van-e olyan hiány az ember életében, ami örökre megmarad? És ha van, akkor mihez lehet kezdeni vele? Ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz, a könyv sem kínál számunkra ilyet, de foglalkozni velük nagyon fontos. A könyv olvasása közben belepillanthatunk Katinka írásgyakorlataiba, jó kreatív-írás tanácsokat olvashatunk, és a könyv végén lehetőség van saját történetünk megírására is, segítségként kigyűjtve a tanácsokat a történetből. A regényben az írás terápiás folyamattá is válik: az anya hiányának megértése, tudatosítása folyamatosan bontakozik ki Katinka történetében.

Ha nem szeretnétek lemaradni a legjobb eseményekről, ötletekről, újdonságokról, húsvéti programokról és tavaszi szünetes ajánlókról, akkor heti hírlevelünkre itt tudtok feliratkozni.

Vélemény, hozzászólás?

Kötelező mezők *.